Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 25 összességet támadta meg, hanem egyben a merő véletlentől tenné függővé azt is, hogy a vádlottat hány bűncselekményért kell felelősségre vonni. Mindebből tehát kétségtelen, hogy az alsóbíróságok megsértették a törvényt akkor, midőn a fennforgó esetben a törvényes magánindítvány és vád nélkül jártak el. 780. szám. A Btk. 141. §-a ma is hatályban van. Az 1921 :XLVII. t.-c. meg- Btk. 141. hozataláig a volt királyi ház tagjai ellen elkövetett sértés a Btk. 141. §. 2. bekezdése alá esik. E. H. 1923. évi október hó 17.-én B. I. 1888/1923. szám Elnök: Ráth Zsigmond a m. kir. Kúria másodelnöke. Előadó: Slavek Ferenc kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Finkey Ferenc koronaügyészi helyettes. A m. kir. Kúria az izgatás bűntettei és a kir. ház tagjainak megsértésének vétsége miatt vádolt K. V. ellen indított bűnügyet amelyben a gy.—i kir. törvényszék 1922. évi április hó 19. napján B. 3809/24-1921. szám alatt a gy.—i kir. ítélőtábla pedig a közvádlónak fellebbezésére 1923. évi január hó 12. napján B. 1402/281922. szám alatt ítéletet hozott, a közvádló, továbbá vádlott és védője részéről használt, a vád és védelem részéről írásban indokolt semmiségi panasz folytán viszgálat alá vette és meghozta a következő ítéletet: A m. kir. Kúria a vádlott nevében védője által beadott perorvoslati indokokban a Bp. 385. §-nak 1. b) és 2. pontjai alapján bejelentett semmiségi panaszt visszautasítja ; a kir. főügyész panaszának a Bp. 385. §-nak 1. a) pontjára, továbbá a vádlott és védője semmiségi panaszának a Bp. 385. §-nak 1. a) ésc) pontjaira alapított részét pedig elutasítja. Ellenben mindkét alsóbírósági ítéletnek azt a részét, mely szerint vádlott a Btk. 141. §-nak 2. bekezdésében meghatározott vétség vádja alól felmentetett, valamint a másodbíróság ítéletének a vádlott összfőbüntetéséről rendelkező részét a kir. főügyész vonatkozó panasza alapján a Bp. 385. §-nak 1. c) pontjában és illetve a Bp. 385. §-nak 3. pontjában, a pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre vonatkozó részét pedig hivatalból a Bp. 385. §-nak 2. pontjában meghatározott anyagi semmiségi okokból, ez utóbbit a Bp. 385. §-nak végbekezdéséhez képest, a Bpn. 33. §-nak 1. bekezdése értelmében megsemmisíti és K. V. vádlottat a Btk.