Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 151 1922. évi január hó 13. napján B. V. 10520'9-1921. szám alatt a b.—i kir. ítélőtábla által pedig a főmagánvádló fellebbezésére 1922. évi március hó 16-án 16. B. 1698/1922. szám alatt elintézett bűnvádi pert a főmagánvádló semmiségi panasza folytán vizsgálat alá vette és a következő végzést hozta : A kir. Kúria a semmiségi panaszt elutasítja. Indokok: A főmagánvádló a kir. ítélőtábla ítélete ellen a Bp. 384. §. 9. pontja és 385. §. 1. a) pontja alapján azért jelentett be írásban is indokolt semmiségi panaszt, mert a bizonyítás kiegészítése iránt előterjesztett indítványát a kir. ítélőtábla a vád érdekeinek sérelmével elutasította; továbbá azért, mert a vádbeli cselekmény a jogos kritika határán túlmenő rágalmazás, ennélfogva a vádlott bűnösségét meg kellett volna állapítani. A panasz alaptalan. A főmagánvádló bizonyítási indítványa ugyanis a vád tárgyává tett sajtóközlemény tartalmát meghaladja és a maga állításai valóságának bizonyítása keretében és céljából a tartalom mellékvonatkozásait akarja a peranyagba bevonni. Minthogy azonban a St. 32. §-a szerint a sajtó útján elkövetett bűntett, vétség vagy kihágás az a bűncselekmény, amelynek tényálladékát a sajtótermék tartalma foglalja magában, — a vádlott felelősségi körét közleménye tartalmán túl nem lehet kiterjeszteni még akkor sem, ha egyébként a vádlott a törvény keretén belül való szabad védekezése során a főmagánvádló egyéniségét támadó kijelentéseket tett volna. Továbbá a Bv 13. §-ának első bekezdése szerint a valóság bizonyításának joga a vádlottat illeti meg; mit a sértett ily irányú, de csupán csatlakozó jellegű kívánsága csak a valóság bizonyításának egyéb törvényes föltételeit teszi mellőzhetőkké; ennélfogva mikor a vádlott a valóság bizonyítását nem kívánta, a sértettet, mint főmagánvádlót az indítványával célba vett ellenbizonyítás joga meg sem illette. Ezek szerint pedig a kir. ítélőtábla a panaszolt alaki törvénysértést nem követte el. Ami az anyagi semmiségi okon emelt panaszt illeti, az is alaptalan, mert a vádlott panaszolt közleményének egész tartalmából azt a következtetést kellett e helyütt is levonni, hogy az a L. L. elhunyt nagy tudósnak emlékéhez méltó írásmű kerül minden nyilt