Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

140 Anyagi jog. okból a szóbanforgó tényállítás igenis, más előtt megtettnek volt veendő, miáltal a rágalmazás vétségének ez a törvény szerinti kelléke is megvalósult. Felhatalmazásra üldözendő lenne pedig a vádbeli cselekmény abban az esetben is, ha a levél csakugyan egyedül Cs. J. kezébe került volna és az csak puszta magánlevélnek volna minősítendő, mert hiszen a Bv. 9. §-nak 6. pontja a felhatalmazásra üldözhetőséget csak ahhoz a feltételhez köti, hogy a közhivatalnok ellen annak hivatása gyakorlására oly tény állíttassák vagy hireszteltessék, mely valóság esetében bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindításának oka lehet. A más előtt való állítás vagy híresztelés tehát annak nem kelléke. Ami pedig a vádlottnak azt a további védekezését illeti, hogy az alispán részéről adott felhatalmazás csak becsületsértésre szólott és hogy ezért a kir. ügyész felhatalmazás nélkül járt el a rágalmazási vád körül, ez azért alaptalan, mert a felhatalmazásnak csak az a rendeltetése, hogy a közvádló a panaszolt bűncselekményt üldözhesse, ellenben az, hogy a felhatalmazó hatóság azt a cselekményt minek minősíti, a Bp. 325. §-ra való tekintettel teljesen közömbös, stb. 814. szám. Bv.8. §.3.p. Csendőrjárőr sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés 1922 : VII. csupán felhaialmazásra üldözhető. A felhatalmazást az 1922 : VII. t.-c. t-c. . §. rj g_a aiapj£n a> m< jjjr belügyminiszter adja meg. E. H. 1924. évi június hó 12-én B. I. 532/1924. szám. Elnök: Ráth Zsigmond a m. kir. Kúria másodelnöke. Előadó: Slavek Ferenc kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Finkey Ferenc koronaügyészi helyettes. I. A b.—i kir. büntető törvényszék meghozta a következő ítéletet: A kir. törvényszék Sch. G. vádlottat az 1914 : XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző s a 3. §. 1. és 2. pontja szerint minősülő a 8. §. 3. pontja és a 9. §. 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt ellene, emelt vád alól a Bp. 326. §-ának 4. pontja alapján felmenti. A felmerült 11420 korona bűnügyi költség a Bp. 482. §-ának első bekezdése szerint az államkincstárt terheli. Indokolás: Közvádló Sch. G. vádlottat az 1914 : XLI. t.-c 1 §-ába ütköző a 3. §. 1. és 2. pontja szerint minősülő, a 8. §. 3. pontja és a 9. .§. 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldö-