Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

138 Anyagi jog. becsülés érzésének a megbántása, ezért vádlott fenti cselekménye a a Bv. i. §-ába ütköző s a 3. §. 2. bek. 2. p. szerint minősülő és a 9. §. 6. p. szerint felhatalmazásra üldözhető rágalmazás vétségének alkató elemeit kimeríti s mert a beszámítást vagy büntethetőséget kizáró ok nincsen, azért vádlott bűnösségét megállapítani és őt a rendelkező rész szerint elítélni kellett; stb. II A sz.—i kir. ítélőtábla következően ítélt: A kir. törvényszék ítéletét helybenhagyja stb. III. A m. kir. Kúria felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége miatt vádolt R. P. G. ellen indított bűnügyet, amelyben a gy.—i kir. törvényszék 1923. évi október hó 25. napján B. 2090/11-1923. szám alatt, a sz.—i kir. ítélőtábla pedig a közvádlónak, továbbá vádlottnak és védőjének fellebbezésére 1924. évi március hó 21. napján B. 216/14-1924. szám alatt ítéletet hozott, a közvádló és vádlott részéről használt, írásban nem indokolt semmiségi panasz folytán vizsgálat alá vette és meghozta a következő ítéletet: A m. kir. Kúria a vádlott semmiségi panaszát elutasítja; ellenben a kir. főügyész semmiségi panasza folytán mindkét alsóbírósági ítéletnek a vádlott büntetésére, valamint a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezését a Bp. 385. §-nak 3. és illetve 2. pontjai alapján megsemmisíti és R. P. G. vádlott büntetését a Btk. 92. §-nak és a végrehajtás felfüggesztésének mellőzésével a Bv. 3. §-nak 2. bekezdése alapján az ítélet foganatba vétele napjától számítandó egy (1) hónapi fogházban és az 5340/1924. M. E. számú rendelet 4. és 12. §-ának felhívásával az 1892. évi XXVII. t.-c. 3. §-ban meghatározott célokra az ítélet közlése napjától számítandó 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatt fizetendő, — behajthatlanság esetében az 5340/1924. M. E. sz. rendelet 7. §-a és az 1921. évi XXVIII. t.-c. 8. §-a értelmében további öt (5) napi fogházra átváltoztatandó ötszázezer korona (500.000) korona pénzbüntetésben állapítja meg. Egyebekben az alsóbírósági ítéletek érintetlenül hagyatnak. Indokolás stb. A vádlott panaszának az előző védekezése szerint nyilvánvaló alapja az, hogy a vádbeli szöveg magánlevélben foglaltatván, ő a vádbeli cselekményt, mely ehhez képest különben is csak becsületsértés vétségének lett volna minősíthető, a szóban-