Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

66 Anyagi jog. I. A gy.—i kir. törvényszék mint büntető bíróság meghozta a következő ítéletet: I. E. J., II., E. J., III. E. I. vádlottak bűnösök és pedig E. J. és E. J. mint a Btk. 70. §. szerinti tettes társak 2 rendbeli a Btk. 333. §-ba ütköző s a Bn. 48. §. illetve a 6050/1923. M. E. R. 1. szerint minősülő lopás vétségében s egy rendbeli a Btk. 370. §-ba ütköző annak 2. bek. szerint minősülő orgazdaság vétségében, E. I. vádlott a Btk. 365. §-ba ütköző s e szerint minősülő jogtalan elsajátítás vétségében, mit úgy követtek el, hogy E. J. és E. J. együtt és közösen Gy. és M. közötti úton 1922. június 8-án a m. kir. kincstár birtokából és beleegyezése nélkül nyilt helyről 300 méter telefon huzalt 6.500 kor. értékben s ugyanott 1922. december 1-én ugyancsak a m. kir. kincstár birtokából és beleegyezése nélkül nyílt helyről 400 méter vörösréz huzalt 17.000 K értékben, mint reájuk nézve idegen ingó dolgot azon célból vettek el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsák. E. J. T. 1922. június 24.-én 15 kgr telefon huzalt kb. 20.000 K értékben, amelyről tudta, hogy az lopás vétsége útján jutott birtokosa s egy ismeretlen csavargó kezéhez, vagyoni haszon végett megszerzett, E. J. pedig tudva azt, hogy a telefon huzal lopás vétségéből származik, annak elidegenítésére vagyoni haszon végett közreműködött, végül E. I. T. 1920. július havában egy tekercs drótot, mint rá nézve idegen ingó dolgot talált s azt 8 nap alatt sem a hatóságnak, sem annak, aki elvesztette, át nem adta. A kir. törvényszék ezért stb. Ellenben E. J. és E. J. vádlottakat a Btk. 439. §-ba ütköző s az 1912: LXIII. t. c. 21. §. szerint minősülő táviró rongálás bűntettének vádja alól a Bp. 326. §. 1. p. alapján felmenti. Indokolás: Kir. ügyész a főtárgyaláson a vádirattól részben eltérőleg vádat emelt E. J. és E. J. ellen, mint a Btk. 70. §. szerinti tettestársak ellen a Btk. 439. §-ba ütköző s az 1912: LXIIN t. c. 21. §-a szerint minősülő 2 rendbeli táviró rongálás büntette s ezzel anyagi halmazatban álló a Btk. 333. §-ba ütköző a Bn. 48. §., 6050/1923. M. E. R. 1. §. szerint minősülő 2 rendbeli lopás vétsége miatt azért, hogy E. J. és E. J. együtt és közösen Gy. és M. közötti szakaszon elhelyezett vörösréz telefonhuzalból a m. kir. kincstár birtokából és beleegyezése nélkül 300 méter hosszú darabot