Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

LVI Rendszeres mutató. állapítja meg a bíróság, mely kifejezések esetleg el is térnek a panaszolt kitételektől, ez a tettazonosságot a sértett érdek közös voltánál fogva nem szünteti meg. (J. E. 1918. évi szeptember 28-án B. I. 3689/1918. szám.) Folytatólagosság esetében nincs helye részleges felmentésnek. Ilyenkor az ítélet rendelkező részében csupán a bűncselekmény megjelöléséből mellőzendő a meg nem állapított tett, ami egyértelmű a vád e része alól való felmentéssel. (E. H. 1917. november 13-án B. IV. 3262/1917. szám.) Ha a vád tárgyává tett bűncselekmény miatt korábban már jogerős ítélet hozatott, a semmiségi panasz a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján jelentendő be, a felmentés pedig a Bp. 326. §. 1. pontja alapján történik. (E. H. 1919. évi február 4-én B. I. 6569/1918. szám.) 733. szám. 384. §. 4. p., 387. §. Túllépte a kir. Ítélőtábla a hatáskörét, midőn a közvádló által csakis a Bp. 385. §. \.b) pontja alapján bejelentett fellebbezés alapján ezen fellebbezést alaptalannak találván, a vádlott büntetését felemelte. (E. H. 1917. szeptember 4-én B. IV. 1733/1917. szám.) 734. szám. 385. §. 1. bek. és 387. §. A minősítésre vonatkozó tévedés csak abban az esetben veendő hivatalból figyelembe, ha az a vádlott sérelmére szolgált. (J. E. 1917. évi december 7-én B. I. 4082/1917. szám.) 735. szám. 390. §. Ha a semmiségi panasz bejelentésekor az az ítéleti rendelkezés, mely ellen irányul, megjelöltetett, az írásbeli indokokban a perorvoslat már ki nem terjeszthető. (E. H. 1918. évi február 5-én B. II. 6286/1917. szám.) 731. szám. 326. §, 732. szám. 326. §. 1. p., 385. §. 1. c) p.