Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

Rendszeres mutató. LV Főmagánvádló ez okból perújítást nem kérhet. (J. E. 1917. december 7-én B. I. 3477/1917. szám.) 726. szám. 98, 101., 187. és 488. §. A bűnvádi eljárás folyamán lefoglalt bűnjelek és egyéb tárgyak kiadása tárgyában a nyomozat alatt, sőt a nyomozat megszüntetése esetén is, csak a bíróság határozhat. (J. E. 1918. évi április 28-án B. I. 67/1918. szám.) 727. szám. 105., 119. §. 479. §. 2. 3. és 5. bek, A vizsgálóbíró jogosítva van az előkészítő eljárás folyamán felmerült költségek és azok jogossága kérdésében határozni. (J. E. 1918. évi szeptember 28-án B. I. 3935/1918. szám.) 728. szám. 325. és 387. §Ha a közvádló a minősítés kérdésében a vádlott terhére perorvoslattal élt, úgy a felsőbíróság a tettazonosság és a perorvoslat keretében korlátlanul minősíthet. (E. H. 1915. évi november 3-án B. IV. 8029/1915. szám.) 729. szám. 325. §. Ha vádlott a Btk. 333. §.-ban meghatározott és a 336. §. 4. p. szerint minősülő lopás kísérletének bűntettét és ugyanott és ugyanakkor a Bn. 48. §.-a szerinti lopás befejezett vétségét követi el, az utóbbi vétség az akaratelhatározás egységénél fogva a súlyosabb beszámítás alá eső kísérletbe bele olvad, úgyhogy vádlott csupán a kísérlet bűntettében mondható ki bűnösnek. (E. H. 1921. évi február hó 15-én B. I. 4238/1920. szám.) 730. szám. • 325. §. A Bp. 325. §-a szerinti tett mindig valamely büntetőjogilag védett érdeket sért, vagy veszélyeztet. így rágalmazás vagy becsületsértés vétsége esetében ez a büntetőjogilag védett érdek a sértett becsülete. Épen ezért, ha a panaszolt rágalmazó tényállítás helyett csak becsületsértő kifejezések használatát