Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

LIV Rendszeres mutató. gának a vádlottnak, vagy azoknak létfenntartását veszélyezteti, kiknek eltartásáról gondoskodni a vádlott kötelessége. (E. H. 1921. április 19-én B. II. 551/1921. szám.) 1896: XXXIII. t.-c. a bűnvádi perrendtartásról. 721. szám. 2. §. Felhatalmazásra üldözendő bűncselekmény vádja alól való felmentés esetében a közvádló megnyugvásakor a sértett perorvoslat bejelentésére jogosítva nincs. (E. H. 1917. évi november 27-én B. I. 5731/1917. szám.) 722. szám. 13, 34. §. és 527. §. Elkeresztelés államérdeket sért és nem a más felekezeti lelkész magánérdekét. Lelkész tehát ily esetben pótmagánvádlóként nem léphet fel. (J. E. 1916. október 7-én B. I. 6363/1916. szám.) 723. szám. 13., §. 42. §. és 47. §.. A kir. ügyészség büntető ügyekben csak az állam közérdekeit képviseli. Amely bűnügyben a kir. kincstár magánjogi sérelméről is szó van, ott vádelejtés esetében a kir. kincstár jogi képviselője jogosítva van a vádat átvenni és azt képviselni. (J. E. 1917. december 7-én. B. I. 3261/1917. szám.) 724. szám. 41., 78, §. 302. §. 2. bek., 388. §. 3 bek., 548. §. 2 és 5. bek. Magánvádra üldözendő bűncselekmény esetében, ha a büntetés feltételes felfüggesztése kimondatott, a határozat a kir. ügyésszel is közlendő, ki az ellen perorvoslattal élhet. (J. E. 1918. évi szeptember 28-án B. I. 3690/1918. szám.) 725. szám. 49. és 445.§. Főmagánvádlónak a vádtanácsi tárgyalásról való elmaradása a magánvádlói jogról való lemondással azonos. A magánvádlói jog megszűnésével megszűnik a magánvádlói minőség is.