Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

Rendszeres mutató. LI 711. szám. 1. §. 6. p. I. A csempészetnél az elkövetési cselekmény fogalma magában foglalja azokat a tevékenységeket is, amelyek a határon való közvetlen átszállítást vagyis a kicsempészést szükségszerüleg megelőzik (dolosus üzletkötés, árúbeszerzés, szállítás stb.) Aki árucsempészeti szándékkal ily cselekményt követett el, az elkövetési cselekményt hajtott végre, tehát tettestárs az 1920: XV. t.-c. 1. §. 6. pontja alá eső vétségben. II. A Btk. 375. §-a csak akkor alkalmazható, ha a bűnpártoló cselekménye kizárólag hozzátartozók érdekében követtetik el, vagy ha a többek érdekében elkövettet bűnpártolás anyagi halmazatban van egymással s a hozzátartozó érdekében elkövetett bűnpártolás anyagjogilag különválasztható. A bűnpártolás nem önálló, hanem járulékos cselekmény s ennekfolytán az árúcsempész bűnpártolója nem a rendes bíróság, hanem az Ube. 13. §-a szerint az uzsorabíróság által vonandó felelősségre. (E. H. 1921. október 12-én B. II. 2326'1921. szám.) 712. szám. 1. §. 6. p. A csempész, aki a határállomáson jegyet váltott s a kivinni szándékolt arannyal és ezüsttel vonatra ült, a kivitelt csak megkezdette, de be nem végezte. Cselekménye tehát csak kísérlet. (E. H. 1921. október 26-án B. II. 3880/1921. szám.) 713. szám. 1. §. 6. p. Az 1920: XV. t.-c. 1. §. 6. pontjában említett nyerészkedési szándék csak akkor állapítható meg, ha a nyerészkedés végett beszerzett és a minisztérium tilalma ellenére külföldre vagy az ország megszállott területére kivitt dolgoknak a forgalomba hozatalából származik a nyereség. Nem tekinthető ilyen nyereségnek az a jutalom, amelyet a kicsempészni szándékolt dolgoknak megszállott területen lakó tulajdonosa azért helyezett kilátásba, hogy a tulajdonát képező ingókat kézhez kapja. (E. H. 1921. szeptember 6-án B. II. 2198/1921. szám.) 4*