Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

74 Anyagi jog. Nem ellentmondó tehát az az ítélet, mely az emberölésnél közreműködő részesek egyikét gyilkosságban, másikát szándékos emberölésben való bűnrészességben mondja ki bűnösnek. E. H. 1914. évi január hó 7-én. 94/B. 914. sz. Elnök : Vavrik Béla a kir. Kúria másodelnöke. Előadó : Deák Péter kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Szeöke István koronaügyészi helyettes. A kir. Kúria a gyilkosság büntette miatt vádolt fogva levő R. K. és özv. P. F.-né N. M. ellen a p.—i kir. törvényszék mint esküdtbíróság előtt folyamatba tett s ugyanott 1913. évi szeptember hó 11-én 6533. szám alatt elintézett bűnvádi pert a kir. ügyész, a vádlottak és a védők semmiségi panasza folytán vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott : Az esküdtbíróság ítélete eljárásával együtt a Bp. 427. §. 4. és 5. pontja alapján megsemmisíttetik s az esküdtbíróság uj eljárásra utasíttatik. Indokok : . . . A Bp. 427. §. 4. pontja alapján azt is panaszolja a kir. ügyész, hogy a felbujtással vádolt özv. P. F.-nére vonatkozó főkérdésekbe is belefoglaltatott az, hogy a felbujtás folytán R. K. a cselekményt „előre megfontolt szándékból", illetőleg a további kérdésbe : hogy R. K. a cselekményt „szándékosan, de nem előre megfontolt szándékból" követte el; a mi által elzárta az esküdtbíróság a lehetőségét annak, hogy az esküdtek ellenmondás nélkül hozhassanak olyan határozatokat, amelyek egyike szerint R. K. mint tettes a szándékos emberölés bűntettében, a másika szerint pedig özv. P. F.-né mint felbujtó a gyilkosság bűntettében lenne bűnös. Egybeesik a panasz e részével a kir. ügyésznek a Bp. 427. §. 5. pontja alapján használt az a további panasza, hogy az elnök a fejtegetésében azt a jogi felvilágosítást adta az esküdteknek, hogy mivel a Btk. 69. §-ának első bekezdése szerint a felbujtó és bűnsegéd csak azon bűncselekményben mondható ki bűnösnek, melyet a tettes véghezvitt, az esetre, ha az esküdtek R. K.-lyal szemben a gyilkosságra vonatkozó kérdésre nemmel felelnének, akkor özv. P. F.-nével szemben is nemmel kell felelniök azokra a kérdésekre, melyek a gyilkosságban való felbujtói és bünsegédi részességre vonatkoznak. A kir. ügyész panaszának ezek a részei is alaposak. Ugyanis a Btk. 69. §-a bevezetésének nem lehet azt az értelmet tulajdonítani, a mit annak az elnöki felvilágosítás tulajdonított, mert az ember élete elleni bűncselekmények minősítésének