Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

Anyagi jog. 75 alapja a törvény szerint a szándék és ennek minősége ; a szándék pedig általában,s a jelen esetben az Ölési szándék és ennek minősége, mint a tettes és részes egyéni akaratának bizonyos személy megölésére irányulása, és ez akarat elhatározásának a tettes és részes elméjében külön-külön történő meg vagy meg nem érlelése, a másik közreműködőre ki nem terjedhető személyes körülmény; minélfogva a szándékot és annak minőségét a közreműködők mindegyikére nézve a másiktól függetlenül, önállóan kell vizsgálni és eldönteni; és ha a szándék különbözőségénél s a törvénynek a szándék különbözőségére alapított rendelkezéseinél fogva a bűncselekmény a közreműködők egyikére nézve másképen minősül is, mint a másikára, mindegyikére egyéni bűnösségéhez mérten alkalmaztatván a törvény: azért mindketten abban a cselekményben, a jelen esetben P. F. szándékos megölésében maradnak bűnösök, amelynek véghezvitelére szándékosan, bár esetleg különböző szándékkal közreműködtek. Tévedett tehát az esküdtbíróság midőn a tettes szándéka minőségének kérdését a részesre vonatkozó kérdésekbe is belefoglalta s tévedett az elnök, midőn az esküdteknek azt a felvilágosítást adta, hogy ha a tettesre vonatkozó gyilkossági kérdésre nemmel felelnének, a részesre vonatkozó gyilkossági kérdésekre is nemmel kell felelniök. . . . 612. szám. A Btk. 281. §. első bekezdése szerinti ölésnél és a Btk. 307. §. Btk. 281. §. első bek. szerint minősülő testi sértésnél közömbös az, hogy az erős b) és 307. felindulást kiváltó inger a sértettből, vagy más forrásból indult-e ki. §' • ' ' P' E. H. 1916. évi május hó 23. B. IV. 1806 916. sz. Elnök: Vargha Ferenc kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Eördögh András kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Halász Lajos koronaügyészi helyettes. A kir. Kúria halált okozott súlyos testi sértés bűntettével és súlyos testi sértés vétségével vádolt fogva levő K. J. ellen a n.—i kir. törvényszék esküdtbírósága előtt folyamatba tett s ugyanott 1916. évi február hó 4-én B. 10227. sz. alatt elintézett bűnvádi pert vádlott s védője semmiségi panasza folytán vizsgálat alá vévén, következő végzési hozóit: A kir. Kúria védő alaki semmiségi panaszának azt a részét, melyet az erős felindulásra vonatkozó kérdés megtagadása miatt jelentett be, alaposnak találván, az esküdtbírói ítéletet az azt megelőzött főtárgyalással együtt a Bpn. 29. §. 4. pontjában meg10