Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)
70 Anyagi jog. Védő és vádlott panasza nem alapos. A hamis vádaskodás a törvény szerint egyértelmű a hamis feljelentés tételével, vagy a hamisan meggyanúsított személy terhére a bűnjelek vagy bizonyítékok koholásával illetve előállításával. Bűntettre vonatkozik a hamis vád akkor, ha a hamis vád alapjául szolgáló tett, a törvény különös részében megállapított ismérvek szerint bűntett. Nem irányadó az, hogy a bűncselekmény az eljárás folyamatba tétele után az eset körülményei szerint miként fog minősíttetni, hogy különösen a beszámítást kizáró, illetve enyhítő okok forognak-e fenn; tehát az sem, hogy mint jelen esetben az állítólag gyermekkorban levő sértettnek a bűncselekmény beszámítható-e és miként büntethető. Vádlott a koholt bizonyítékkal K. I. tanuló terhére azt akarta bizonyítani, hogy D. F.-né zárt íróasztalát hamis kulccsal felnyitotta s az Íróasztalból 347 K készpénzt ellopott. Vádlottnak hamis vádja tehát bűntettre vonatkozott és vádlott tette is bűntett. A védőnek és a vádlottnak a minősítés miatt használt semmiségi panasza ezek szerint nem bír alappal. Ellenben a kir. főügyész semmiségi panasza alapos, a vádhatóság által felhozott okokon kívül azért is, mert M. L. polgári rendőr a feljelentett lopás nyomozása végett a rendőrhatóság által küldetvén ki, az ezen közeg előtt érvényesített bizonyítékok, melyeket ez a kiküldött hatóság tudomására tartozott hozni, maga a hatóság előtt használtaknak tekintendők. A hamis vád alapján tett intézkedésekkel a kir. Kúria a büntető eljárást a hamisan vádolt ellen megindítottnak tekintett, mert... a Btk. 229. §-ában használt „büntető eljárás" kifejezés alatt annak általánosságánál fogva, nemcsak a bírói eljárás (Bp. 1. §.) értendő, hanem a bűncselekmények üldözésére hivatott hatóságok bármely eljárása 609. szám. Btk. 232.235. Az erőszakos nemi közösülés sértettje a vádlott ágyasának a §. 2. p. 236. vádlott háztartásában élő kiskorú leánya lévén, ennélfogva ő a vádlottés 239. §. nak felügyelete alatt van: a bűnvádi eljárás tehát hivatalból indítandó meg. E. H. 1916. évi október hó 4. B. I. 2320/1916. sz. Elnök: Vavrik Béla a kir. Kúria másodelnöke. Előadó: Haupt Albert kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Szeőke István koronaügyészi helyettes.