Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

Anyagi jog. 71 I. A n.—i kir. törvényszék a következőleg ítélt: U. J. vádlottat a Btk. 233. §-ába ütköző kétrendbeli szemérem elleni erőszak, valamint a Btk. 232. §-ának 1. pontjában körülírt három rendbeli erőszakos nemi közösülés bűntettének vádja alól a Bp. 326. §-ának 2. pontja alapján felmenti.. . II. A sz.—i kir. ítélőtábla a következően ítélt: A kir. törvényszék ítéletét helybenhagyja azzal, hogy vádlottat a vádak alól a Bp. 326. §. 4. pontja alapján tekinti felmentettnek. Indokok: ...Sértettnek a vizsgálat és a főtárgyalás folyamán előadott vallomása, valamint vádlottnak úgy a nyomozó hatóság előtt, mint a m.—i kir. járásbíróság előtt kétízben beismerő vallomása alapján tényként megállapíttatik ugyan e helyen, hogy vádlott 1912. év őszén a kukorica szedés idején, tehát október hó elején, az 1898. évi szeptember 25-én született, tehát ezidőben már 14-ik életévét betöltött 0. E.-tel szemben szemérem elleni erőszakot követett el, midőn annak alvó helyzetében ruhája alá nyúlt, emlőit és szemérem testét fogdosta s azzal a gyermekleány felébredése s kifejtett komoly ellenzése következtében hagyott fel, — tényként állapítja meg továbbá a kir. ítélőtábla, hogy vádlott 1913. év őszén ugyancsak kukorica szedés idején, nevezett sértettel szemben erőszakos nemi közösülést kísérlett meg oly módon, hogy a sértettel egyedül maradván, a szoba ajtót becsukta, sértettet az ágyra teperte, nemi részét fogdosta, saját nemi részét kivette, sértettet kérlelte, hogy „vele csináljon", de sértettnek ez alkalommal sikerült tőle vizelés ürügye alatt elmenekülnie, s ezek a cselekmények a nemi közösülésre irányuló, a Btk. 232. §. 1. bekezdésében meghatározott erőszakos nemi közösülés bűntettének a Btk. 65. §-a szerinti kísérletét megállapítanák, mindazáltal, arra való tekintettel, hogy e bünperben a gyermek sértett törvényes képviseletére hivatott id. 0. E. indítványt egyáltalán nem tett, ugyanez az id. 0. E. pedig vádlottal törvénytelenül él együtt s ekép az a viszony, amelyben vádlott a sértett gyermek édesanyjával él, nem meríti ki a Btk. 235. §. 1. és 2. pontjában meghatározott azt az állapotot, amelynek fennforgása esetében á Btk. 239. §-a értelmében az eljárás a sértett fél indít-