Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

Anyagi jog. 69 III. A kir. Kúria hamis vád büntette miatt vádolt K. D. ellen a b.—i kir. büntető törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1916. évi február hó 25-én B. VIII. 21058/16—1915. szám alatt, a b.—i kir. ítélőtábla által pedig vádlott és védő fellebbezésére 1916. évi május hó 20-án B. II. 2806/23—1916. szám alatt elintézett bűnvádi ügyet a kir. főügyész, védő és vádlott által bejelentett, utóbbi részéről írásban is indokolt semmiségi panasz folytán vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozott: Vádlott bűncselekményének minősítésére és a büntetésre nézve mindkét alsófokú bírósági ítélet a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjában meghatározott semmiségi okból a Bpn. 33. §-ának első bekezdése értelmében megsemmisíttetik. A vádlott által elkövetett a kir. ítélőtábla által megállapított bűncselekmény, a Btk. 227. §-ába ütköző s e szakasz második bekezdésének első tétele alá eső, a Btk. 228. §. szerint hivatalból üldözendő hamis vád bűntettének minősíttetik... Indokok:... A kir. főügyész a másodfokú bírósági ítélet ellen a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján a minősítés miatt azért élt semmiségi panasszal, mert a kir. ítélőtábla a hamis vádnak a Btk. 227. §-ába ütköző és a 227. §. második bekezdésének első tétele szerint minősülő bűntette helyett vádlott bűncselekményét az idézett szakasz második tétele szerint minősítette. Ez a minősítés pedig azért volna téves, mert sértett ellen vádlottnak az igazgató és a detektív előtt tett nyilatkozatai folytán a bűntető eljárás megindult azáltal, hogy K. I.-t megmotozták, a rendőrségen vallatták és szüleinél házkutatást rendeztek, de azért is, mert jelen esetben az igazgató és a detektív hatóságnak tekintendő. A vádlott érdekében kifejtett védelem szerint ellenben K. I. tanuló abban az időben, midőn vádlott ellene hamis bűnjelt koholt csak 11 éves, tehát gyermekkorban lévén, ellene a Bn. 15. §-a értelmében sem vád nem emelhető, sem pedig ellene a bűnvádi eljárás nem volt megindítható : a vádlott ellen a Btk. 227. §-a szerint a hamis vád meg nem állapítható. A védelem szerint ez a szakasz sértettként oly személyt tételez fel, aki ellen vád emelésnek és büntető eljárásnak helye van. Ily előfeltétel hiányában a bűncselekmény csak rágalmazásnak illetve becsületsértésnek volna minősíthető.