Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

Anyagi jog. 45 A m. kir. Kúria büntető jogegységi tanácsa a vallás elleni vétség és vallás elleni kihágással vádolt Gy. F. ellen a k.—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1920. évi január hó 23-án B. 2346/4.- 1919. szám alatt elintézett bűnvádi pert a korona­ügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozott: A koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvos­lata folytán a kir. Kúria kimondja, hogy a k.—i kir. törvényszék a vallás elleni vétség és vallás elleni kihágással vádolt Gy. F.-nek bűnügyében 1920. évi január hó 23-án B. 2346/4.- 1919. sz. a. kelt jogerős ítéletének a főbüntetés kiszabásáról szóló részében megsértette a törvényt az által, hogy a főbüntetést a Btk. 96. és 97. §-ainak téves értelmezése folytán 1 (egy) évi és 6 (hat) hónapi fogházban szabta ki. Ennek következményeképen a kir. Kúria a fent megjelölt kir. törvényszéki ítéletnek a főbüntetést kiszabó részét a Bp 442. §-a értelmében megsemmisíti és Gy. F. vádlott szabadságvesztés­büntetését, mint főbüntetést a Btk. 90., 96., 97., 190. és a Kbtk. 51. §-ai alapján 1920. évi január hó 23-tól számítandó 1 (egy) évi fogházban szabja ki; amelyből az előzetes letartóztatás által 5 (öt) hónapot és 6 (hat) napot kitöltöttnek nyilvánít. Az ítélet egyéb — tehát a pénzbüntetésre vonatkozó részét is, a kir. Kúria nem érinti. Indokok: A k.—i kir. törvényszék által jogerősen megállapí­tott tényállás szerint Gy. F. vádlott a Btk. 190. §-ában meghatá­rozott vallás elleni vétséget és a Kbtk. 51. §-ban körülírt vallás elleni kihágást követte el. E két bűncselekménynek anyagi halmazatáért a kir. törvény­szék a vádlottat a Btk. 96. és 97. §-nak felhívásával 1 (egy) évi és 6 (hat) hónapi fogházra, mint főbüntetésre, továbbá 200 (kettő­száz) korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítélte. A koronaügyész ennek az ítéletnek a .főbüntetést megállapító részét sértőnek találja, s ez alapon él a jogegység érdekében per­orvoslattal, amelynek kérelme az, hogy a törvényszéki ítélet főbün­tetést megállapító részében semmisíttessék meg és az elítélt büntetése a Btk. 190. §-ban foglalt büntetési tétel keretében szabassék ki. A jogegységi perorvoslat jogi indoka az, hogy a törvényszék­ítéletnek törvénysértő része ellenkezik a magyar büntetőtörvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom