Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

36 Anyagi jog. büntettetvén, mint kihágás az 1893. évi XXVIII. t.-c. 37. §-ának harmadik bekezdése értelmében nem büntethető. A panasz alaptalalan s azt, mint ilyent a Bpn. 36. §-a értelmében el kellett utasítani. Az ipari és gyári alkalmazottak védelméről szóló 1893. évi XXVIII. törvénycikk 37. §-a ugyanis első bekezdésében a törvényben meghatározott mulasztásokat a büntetőjogi felelősségre vonástól függetlenül külön önálló kihágásnak minősíti, — és annak büntetését 2. és 3. bekezdésében meghatározza, és pedig a második bekezdés szerint akként, hogy a kihágás általában 100 ftig (200 K.-ig) terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a harmadik bekezdés szerint pedig — amennyiben a mulasztás az általános büntető törvények súlya alá nem esik — a büntetés 300 ftig (600 K.-ig) terjedhet, vagyis ebben az esetben a büntetés felemelhető, ha pedig a mulasztás az általános büntető törvények súlya alá is esik: akkor a kihágásért kiszabandó büntetést 100 frton felül emelni nem szabad. A harmadik bekezdés — annak helyesen felfogott értelme szerint — nem olvasztja be a kihágást az általános büntetőtörvények súlya alá eső cselekményébe s nem szünteti meg annak külön büntetendőségét, hanem fentartja az első bekezdésben megalkotott anyagi halmazat eszméjét, csak a büntetés mértékére nézve tesz korlátozást abban az irányban, hogy habár testi sértés, — nyilván nem büntetendő testi sértés — esetében a büntetést 300 ftig fel is lehet emelni, ennek a felemelésnek nincs helye akkor, ha a testi sértés önmagában is büntetendő cselekmény 594. szám. Btk. 96. 301. A zsarolásnál a kényszerítés céljából elkövetett erőszak által és 353. §. okozott testi sértés a zsarolással anyagi halmazatot alkot. L P" E. H. 1916. évi december hó 2-án B. í. 3790/1916. sz. Elnök : Szegheő Ignác kir. kúriai bíró. Előadó: Deák Péter kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Szeőke István koronaügyészi helyettes. L A b.—i kir. törvényszék következőleg ítélt: T. G. vádlott bűnös a Btk. 350. §-ába ütköző és a Btk. 353. §-ának 1. pontja szerint minősülő zsarolás bűntettében és ezzel a Btk. 96. §-a szerint anyagi halmazatban álló a Btk. 301. §-ában meghatározott súlyos testi sértés vétségében, mint a Btk. 70. §-a szerinti tettestárs, amelyeket úgy követett el, hogy G,