Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)

150., 353 §• §01. szám. 3* elintézett bűnvádi pert M. M. vádlott védőjének írásban is indokolt semmisségi panasza folytán vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A semmisségi panasz elutasíttatik. Indokok: A másodbíróság ítélete ellen M. M. vádlott védője a Bp. 385. §. 1. a) és b) pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt, mert a tényállás a zsarolás ismérveit nem állapítja meg s mert ellenkező esetben a cselekmény a Btk. 353. §. 1. p. szerint nem minősül. A semmisségi panasz alaptalan. Mellőzve ugyanis a semmisségi panasz írásbeli indokaiban a bizonyítékokra és a kir. ítélőtábla által megállapított tényekre vonatkozó érveket, melyek a Bp. 437. ^-a szerint anyagi okra alapított semmisségi panasszal meg nem támadhatók, M. M. vádlott védője, a Bp. 385. §. 1. a. pontjára fektetett semmisségi panaszt arra alapítja, hogy a bojkottal való fenyegetés nem oly természetű, mely a fenyegetettben komoly aggodalmat, félelmet keltsen, miVel annak alkalmazása nem a vádlottól, de a műhelyben alkalmazott munkások többségének a pártszervezet bizottsága által helyesnek elismert határozatától függ. A kir. Kúria az alsó bíróságokkal egyezően a M. M. vádlott által használt fenyegetésben a Btk. 350. §-ában meghatározott zsarolás vétségének tényálladéki elemét megvalósítottnak találja; mert eltekintve attól, hogy már magában annak a kilátásba helyezése, hogy valakinek bojkott alá helyezése iránt a lépések folyamatba tétetnek, s azok esetleg eredményre vezetnek, alkalmas lehet valakit a «N.» című lapra való előfizetésre reá bírni, a jelen esetben sértettek jogosan tarthattak attól, hogy a fenyegetést M. M. be is válthatja és be is váltja. A b—i cipőfelsőrészkészítők ugyanis 1908. évi június hó 15-én tartott összejövetelükön elhatározták, hogy a «N.» című napilapra mindegyik műhelyben elő fognak fizetni, s ezt a K. J. műhelyében dolgozó munkások külön is elhatározták. A sértettek tehát joggal tarthattak attól, hogy ha a műhelybeli alkalmazottak és a cipőfelsőrészkészítők határozatával ellenkezésbe jutnak, a socialdemokrata munkások szervezete mellett, emiatt a bojkott ellenük tényleg ki is fog mondatni, azt pedig a kir. ítélőtábla tényként megállapította, hogy sértettek tényleg ezen fenyegetés hatása