Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

164. §. szám. 11 334. szám. Btk. 164. A m. kir. államvasutak igazgatósága: hatóság. E. H. 1905. évi augusztus hó 31-én 7695/B. 1905. sz. Elnök: Oberschall Adolf kúriai másodelnök. Előadó: Nyers Lajos kúriai biró. Koronaügyészség: Baumgarten Izidor koronaügyészi helyettes. A kir. Kúria rágalmazás vétsége miatt vádolt W. J. ellen a b—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1904. évi július hó 7-én 2320 B. sz. a., a b—i kir. Ítélőtábla által pedig vádlottnak, védőjének és vádlott terhére a kir. ügyésznek közbevetett fellebbezésére 1904. évi december hó 2-án 7534 B. sz. a. elintézett bűnvádi pert vádlottnak és védőjének bejelentett semmisségi panasza folytán 1905. év augusztus hó 31-én a következő végzést hozott: A semmisségi panaszok mindkét irányban el utasíttatnak. Indokok: A kir. ítélőtábla ítélete ellen vádlott és védője aBtk. 385. §. i. a) és b) pontjai alapján használtak semmiségi panaszt. Ezek a semmisségi panaszok mint mindkét irányban alaptalanok, a Bp. 437. §. negyedik bekezdése értelmében elutasítandók voltak. És pedig a Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapított semmisségi panaszt azért kellett elutasítani, mert a kir. ítélőtábla azokat a tényeket fogadta el valóknak: «hogy vádlott Gy. K.-on 1903. évi október hó 18-án kelt, a m. kir. államvasutak igazgatóságának megküldött feljelentésében T. K. magyar államvasuti hivatalnokgyakornokot azzal a büntetendő cselekménnyel vádolta, hogy ő a felekkel gorombáskodott s a leveleit csak pakli 34 filléres dohányért akarja kiadni és hogy vádja alaptalannak bizonyult)). Ezek a tények pedig tekintettel a Btk. 258. és 260. §-aira a rágalmazás tényálladékát kimerítik. A Btk. 385. §. 1. b) pontjára fektetett az a panasz pedig, hogy a cselekmény helytelenül lett a Btk. 260. §-a alá eső rágalmazásnak minősítve, azért találtatott alaptalannak, mert: a kir. ítélőtábla által erre vonatkozólag kifejtetteken felül, tekintettel arra, hogy a magyar állam a m. kir. államvasutakat mint közérdekű országos forgalmi és közlekedési intézményt fennhatósági jogánál fogva létesítette és vette állami kezelés alá, amiből következik, hogy nem csupán az azok feletti fel-