Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)
184 4-iJ. szám. Btk. A kir. Kúria sikkasztás bűntette miatt vádolt K. M. ellen a gy—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1903. évi július hó 3-án 3316. SZ. fi.. Sí k—i kir. ítélőtábla által pedig a kir. ügyész és vádlott fellebbezésére 1903. évi december hó 17-én 3192. sz. a. elintézett bűnvádi perben a közvádló kir. főügyész semmisségi panasza folytán következő végzést hozott: A semmisségi panasz elutasíttatik. Indokok: A k—i kir. ítélőtábla ítélete ellen a közvádló a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt azért, mert a kir. ítélőtábla az elévülést megállapította, holott a bűncselekmény eltitkolás által követtetvén el, az elévülési idő 1897. évi október 6-án kezdődött, de az félbeszakíttatott. Téves ugyan a kir. ítélőtáblának az az érvelése, hogy a vádbeli cselekmény elkövetésének időpontjául a pénz átvételét követő nap, azaz 1896. évi november 17-ike tekintendő, mert magával a pénz átvételével annak eltulajdonítása megállapítottnak nem vehető; és pedig azért nem, mert a Btk. 355. §-ában meghatározott, az eltulajdonítás bevégeztét igazoló tények bármelyike ugyanakkor még fenn nem forgott; mégis, minthogy a kir. ítélőtáblának ténymegállapítása szerint a vádlott 1897. évi október 8-án, vagyis akkor, mikor a pénzt már régen átvette volt, dr. B. I. ügyvédnek, mint kinevezett gondnoknak, annak sürgetésére azt írta, hogy a követelés behajtása iránti végrehajtást nem szorgalmazhatja, tehát 1897. évi október hó 8-án a pénzösszeg átvételét a visszakövetelésre jogosított előtt eltagadta; minthogy ehhez képest az eltulajdonítás akkor végeztetvén be, az elévülés ettől a naptól számítandó; minthogy a Btk. 108. §-a szerint az elévülést csak a bíróságnak az elkövetett bűntett vagy vétség miatt a tettes, vagy részes ellen irányzott határozata vagy intézkedése szakasztja félbe; minthogy az 1902. évi szeptember hó 13-án 462 fegy. sz. a. kelt, az iratoknak a büntető bírósághoz történt áttételébe vonatkozó határozattal az elévülés félbeszakítottnak nem vehető; minthogy ezek szerint a bűnvádi eljárás vádlott ellen a Btk. 106. $-ának 4. pontjában meghatározott öt év eltelte után indíttatott meg :