Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

33$- §• 4-Og. szám. 177 évi börtönbüntetés, valamint a z—i kir. járásbíróságnak 1884. évi 1911. sz. és a kir. ítélőtáblának 1885. évi 35,897. sz. a. kelt ítéletével lopás vétsége miatt kimért egyhavi fogházbüntetés oly módon hajtattak végre, hogy ő a fentemlített börtönbüntetésének eltelte után, t. i. 1888. évi május 16-án a sz—i kerületi börtönből a z—i kir. ügyész felügyelete alatt álló fogházba azonnal átkísértetett és az egy havi fogház ezen naptól fogva számítva hajtatott végre ; tekintve, hogy ezek szerint, habár a Btk. 104. §-ának rendelkezései figyelmen kívül hagyásával a külön ítéletekkel kiszabott szabadságvesztés büntetések összbüntetésbe nem egyesíttettek, épen a büntetés kiállásának tényleges folytonossága miatt vádlott irányában a 338. §. szerinti minősítés helyt nem foghat: erre való tekintettel vádlott cselekménye az alsó bíróságok által helyesen lőn vétségnek minősítve. 409. szám. Btk. 338, A Btk. 359. §-ában meghatározott sikkasztás esete a Btk. 338. §-a szerint való minősítésnél számba nem vehető. E. H. 1896. évi október hó 15-én 2908/B. 1896. sz. Elnök: Tutschner Ágoston kúriai bíró. Előadó: Naményi József kúriai bíró. A kir. Kúria lopás bűntette miatt vádolt B. A. ellen a sz—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1895. évi július hó 22-én 4238. sz. a., a b—i kir. ítélőtábla által pedig vádlott fellebbezésére 1895. évi december 11-én 8781. sz. a. elintézett bűnügyben vádlottnak és a kir. ügyésznek fellebbezése folytán következő Ítéletet hozott: Tekintve, hogy a Btk. 359. §-ában meghatározott bűncselekmény, habár sikkasztásnak tekintetik is, a Btk. 355. §-ába ütköző sikkasztástól teljesen különböző s önálló bűncselekmény s a tulajdonképeni sikkasztás a vagyon ellen irányul, a hatósági zár alá vett dolog tulajdonosának sikkasztásnak tekintendő cselekménye pedig főleg a hatóság intézkedésének megsértése miatt büntettetik; tekintve, hogy a fentebb kiemelt megkülönböztetésnél fogva, valamint a Btk. 357. $-a csupán a Btk. 355. §-ában meghatározott sikkasztásra vonatkozik, épen úgy önként következik, hogy a Büntetőjogi Határozatok Tára. Í2