Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

122 37°- szám. Btk. alól a Bp. 326. §-ának első pontja alapján felmentette azért, mert a becsületsértés tényálladékához megkívántatik, hogy a meggyalázó kifejezés meghatározott személy ellen használtassák; vádlott pedig a főmagánvádlókat «sem személyileg, sem mint szerkesztőket meg nem nevezte* ; a becsületsértés tényálladéka tehát a jelen esetben nem létesült. A főmagánvádlók képviselője részéről vádlott felmentése miatt közbevetett fellebbezés folytán felülvizsgált ezt az ítéletet a p—i kir. törvényszék 1910. évi január hó 18-án 1185. szám alatt hozott jogerős másodfokú ítéletével helybenhagyta, elfogadván annak indokait és kiegészítvén azokat még azzal, hogy T. J. vádlott, mint a képviselőtestületnek tagja, állásánál fogva a közgyűlésen tárgyalás alatt állott ügyre nézve minden irányban szabadon nyilváníthatta véleményét s e tekintetben a községi törvény idevágó rendelkezései szerint csak az elnöklő polgármester fegyelmi jogkörének volt alárendelve, de a közgyűlésen kívül büntető úton nem vonható felelősségre; hogy továbbá vádlott a vád tárgyává tett kifejezést a közgyűlés mint hatóság előtt saját ügyében mint ügyfél az «Ú. N.»-ra mint másik ügyfélre vonatkozóan használta; a panaszolt becsületsértés miatt tehát bűnvádi eljárásnak a Btk. 266. §-a értelmében sem lehet helye. Vádlottnak ezen indokokból történt felmentése törvénysértő. A Btk. 261. §-ában körülírt becsületsértés tényálladékához megkívántatik ugyan, hogy a meggyalázó kifejezés bizonyos meghatározott személy ellen használtassák; ámde ebből a szempontból elegendő, ha a fennforgó körülmények figyelembe vételével nem lehet kétség az iránt, hogy a meggyalázó kifejezés kire vonatkozik ; a sértettnek névszerint való megnevezése a becsületsértés tényálladékának nem lényeges feltétele. Vádlottnak azon joga, melynél fogva mint a községi képviselőtestületnek tagja, a közgyűlésen tárgyalt ügyre nézve véleményét szabadon nyilváníthatja, nem terjed ki arra, hogy a gyűlés tagjai közé nem tartozó harmadik személyek irányában büntetlenül sértést követhessen el. Egészen téves a kir. törvényszék másodfokú ítéletében ezt illetően a községi törvényre (a községekről szóló 1886. évi XXII. t.-c.) történt hivatkozás, mert ezen törvény 60. §-a szerint széksértés miatt a gyűlés által való bírságolásnak a képviselőtestület azon