Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

2Ót. §. 370. szám. 123 tagja ellen van helye, aki a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés tagjait sértő kifejezéssel él; a törvénynek ez a rendelkezése tehát a jelen esetre, melyben a gyűlés tagjai közé nem tartozó személyekkel szemben elkövetett sértés tétetett panasz tárgyává, nem alkalmazható. Minthogy továbbá a Btk. 19. §-ában az országgyűlés és a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjai részére biztosított mentelmi jog a községi képviselőtestület tagjait nem illeti meg, nyilvánvaló, hogy a felmentésnek a véleménynyilvánítás szabadságára fektetett indoka tarthatatlan. Téves a kir. törvényszék másodfokú ítéletének az az érvelése is, mely szerint a bűnvádi eljárásnak vádlott ellen való megindítását, illetőleg a büntetőjogi felelősség megállapítását a jelen esetben a Btk. 26G. §-a kizárná. A Btk. 266. §-a ugyanis csak abban az esetben alkalmazható, ha a tény vagy a gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban levő ügyben, ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag tárgyalás alkalmával szóval vagy az ügyiratokban állíttatik, illetőleg használtatik. A 266. §. alkalmazhatósága ehhez képest, mint az a kir. Kúria által a jogegység érdekében használt perorvoslat folytán hozott határozatokban már több izben, egyebek között az 1906. évi december hó 5-én 10,755. szám alatt hozott határozatban (B. H. T. 43. szám) is kimondatott «ügyfelek», vagyis olyan, felek létezését tételezi fel, akik a közöttük vitás valamely jogi igény eldöntése végett a bírósághoz vagy a hatósághoz fordulnak. Ámde vádlottnak az «U. N.» valamely közleményében történt megtámadtatásából nem keletkezett olyan vitás ügy, melynek eldöntésére a község képviselőtestülete hivatott volna; vádlott és az (cÚ. N.», illetőleg ennek szerkesztői nem voltak a hatóság előtt egymással szemben álló ((ügyfelek)) és a vádlott részéről a nevezett lapra, illetőleg annak szerkesztőire vonatkozóan használt kifejezés nem mondható az egyik ügyfél által a másik ügyfélre vonatkozóan a hatóság előtt folyamatban levő ügyben tárgyalás alkalmával használtnak; amiből következik, hogy a panaszolt meggyalázó kifejezés használata a jelen esetben nem részesülhet a Btk. 266. §-ában biztosított bűnvádi büntetlenség kedvezményében.