Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

II4 365 • szám. Btk. E. H. 1901. évi június hó 12-én 3590/B. sz. 1901. sz. Elnök: Paiss Andor kúriai tanácselnök. Előadó: Bolgár Emil kúriai biró. Koronaügyészség: Baumgarten Izidor koronaügyészi helyettes. A kir. Kúria rágalmazás vétsége miatt vádolt Sz. V. ellen a ó—i kir. járásbíróság előtt folyamatba tett s ugyanott 1900. január hó 27-én 495 17. 898. sz. a., a p—i kir. törvényszék által a vádlottnak és H. G. sértettnek föllebbezésére 1900. szeptember hó 25-én 11,513. sz. a. elintézett bűnügyben a védőügyvéd semmisségi panasza folytán következő ítéletet hozott: A védőügyvéd által a fellebbviteli főtárgyalás folyamán a bizonyítási eljárás pótlásának megtagadása miatt emelt semmisségi panasz elutasíttatik; a kir. törvényszék ítélete ellen a Bp. 385. §. 1. a) pontjára fektetett semmisségi panasznak azonban hely adatik, mindkét alsóbíróság ítélete megsemmisíttetik s a vádlott Sz. V. a vád és következményeinek terhe alól fölmentetik. Indokok': A fellebbviteli főtárgyaláson emelt semmisségi panasz, mint a Bp. 556. §. 3. bekezdése szerint kizárt perorvoslat, de a semmisségi ok megjelölésének hiánya miatt is, a Bp. 434. §-a alapján utasíttatott vissza. Ellenben a kir. törvényszék, mint másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott védője által a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján emelt semmisségi panasz folytán a Bp. 437. §-ának 1. bekezdése értelmében vizsgálat alá volt veendő az, vájjon a kir. törvényszék által valóknak elfogadott tények a bűnösség megállapításához a Btk. vonatkozó rendelkezésének megfelelő alapot nyujtanak-e ? A Sz. V- vádlott által panaszolt lopás tárgyában az eljárás a p—i kir. törvényszék által hozott és a kir. ítélőtábla által is indokainál fogva helybenhagyott végzéssel megszüntettetvén, Sz. V. ellen rágalmazás miatt a jelen bűnügyi eljárás a Btk. 258. és 260. §-ai alapján azért tétetett folyamatba, mert ő elveszett pénzének ellopásával H. G.-t magánkörben gyanúsította és a t lopás ismeretlen tettese elleni följelentésnek a bíróság által mint bűnvádi eljárásra alkalmatlannak félretétele után újrafelvételi kérvényt adván be, ellene lopás elkövetésének gyanújával H. G.-t a hatóság előtt is terhelte. A kir. törvényszék, mint másodbíróság, ezeket a körülményeket és azt, hogy Sz. V. a lopás miatti eljárást megszüntető végzés ellen fellebbvitellel is élt, pótindokul hozza fel a rágal-