Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)
*3 §• Jjl. szám. 95 latot rendelt olyan panasz alapján, amely úgy, amint az feljelentve lett, semmiféle büntetendő cselekmény ismérveit nem meríti ki, hanem magából a feljelentés tartalmából is első tekintetre felismerhetőleg csakis polgári eljárás tárgyát képezhetné, mi alapot sem nyújt arra, hogy az ily cselekményt a hatóság előtt feljelentett egyén — a mostani vádlott — ellen, hamis vád miatt a bűnvádi eljárás elrendelhető legyen. 351. sz^m. Btk. 232 Az erőszakos nemi közösülés tényálladékára a nőszemély erkölcstelensége befolyással nem bir. E. H. 1902. évi augusztus hó 5-én 7294/B. 1902. sz. Elnök: Csathó Ferenc kúriai tanácselnök. Előadó: Nedeczky Ödön kúriai biró. Koronaügyészség: Székely Ferenc koronaügyész. A kir. Kúria erőszakos nemi közösülés bűntette miatt vádolt fogva levő E. K. ellen a n—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1901 június 15-én 9492. sz. a., a n—i kir. ítélőtábla által pedig vádlottnak és védőjének bejelentett fellebbezésére 1902. évi február hó 25-én 289 B. 1902. sz. a. elintézett bűnvádi perben vádlott és védőjének a Bp. 384. §. 9. pontja és 385. §. 1. a) és 3. pontja alapján bejelentett semmisségi panasza folytán következő végzést hozott: A bejelentett semmisségi panaszok elutasíttatnak. Indokok: A Bp. 384. §. 9. pontja alapján bejelentett alaki semmiségi panasz elutasítandó volt; mert az erőszakos nemi közösülés bűntettének tényálladékára, a nőszemély állítólagos erkölcstelensége befolyással nem bír s így a sértett erkölcstelenségének bizonyítása végett felhívott M. J. mentő tanú kihallgatásának mellőzése, az itélet hozatalára sem volt befolyással; miért is ez által, a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezése, meg nem sértetett. 352. szám. Btk. Szemérem elleni erőszakot az a férfi is elkövethet, aki nemi 233 közösülésre nem képes. E. H. 1892. évi április hó 13-án 10,107/B. 1891. sz. Elnök: Osztrovszky József kúriai tanácselnök. Előadó: Válkay Bertalan kúriai biró.