Büntetőjogi határozatok tára. III. kötet (Budapest, 1908)

ipj. szám. ai Minthogy pedig a Btk. 92. §-ának második bekezdése értelmében a 20. életévet túlhaladott egyénre e szakasz alkalmazásával sem szabható ki halál, vagy életfogytig tartó fegyházbüntetés helyett 15, illetve 10 évi fegyháznál kisebb büntetés; s ennek a büntetésnek ezt a legkisebb mértékét a Btk. 87. §-ának rendelkezése a fentiek szerint nem érintette; ebből következik, hogy a 16. életévét betöltött, de a 20. életévét túl nem haladott egyén épp úgy nem ítélhető el ennél enyhébb büntetésre, mint az, aki ezt a korhatárt már meghaladta. Nem vonható ugyan kétségbe, hogy a törvénynek ily értelmű magyarázata a halállal büntetendő cselekmények esetében közelről érinti a Btk. 89., 90., 91. és 92. |-aiban foglalt alapelvet, ámde amidőn a Btk. 87. §-ának rendelkezése szerint a bíró megfosztatott attól a lehetőségtől, hogy a túlnyomó súlyosító körülményeket teljes mértékben mérlegelhesse, amennyiben eltiltatott attól, hogy a két legsúlyosabb büntetési nemet, illetőleg tételt alkalmazhassa, másrészt pedig midőn a törvény a Btk. 87. §-a értelme szerint a korral járó enyhítő körülményt már maga mérlegelte, holott a törvény a büntetés helyettesítését meghatározó rendelkezés nélkül ilyen intézkedéseket egyébként sehol sem tett, úgy nem lehet elzárkózni az elől a felfogás elől, hogy a törvény kivételes rendelkezést kívánt alkotni a tekintetben, hogy a halál vagy életfogytig tartó fegyházbüntetés helyett a Btk. 92. §. második bekezdésében meghatározott 15, illetve 10 évi fegyházbüntetés a Btk. 87. §-a esetén is oly büntetési tétel, amely lejebb nem szállítható. De hogy a törvény a Btk. 87. §-a esetében a halál, vagy életfogytig tartó fegyházbüntetést kizárván, az e szakaszban meghatározott korú egyénekre a törvény különös részében megállapított büntetési tételeket másokkal helyettesíteni nem is akarta, mutatja az, hogy ott, ahol a büntetési tételeket módosítja, mily gondossággal járt el a legalsó és legfelső fokok kijelölésében s ezzel a gondossággal szemben nem lehet arra következtetni, hogy ezt éppen a két legsúlyosabb büntetési tételnél mulasztotta volna el; annak a felfogásnak pedig, hogy a 15 évi fegyházbüntetésnek a legalsó fokául a fennforgó esetben is a Btk. 22. §-ának megfelelően a két évi fegyház tekintendő, ellentmond a fentieken kívül még a bűnösség foka és a büntetés súlya közötti arányosság