Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

4<j iog. szám. Bp. kihallgatása tehát igen sűrűen fordul elő. A törvényjavaslat ere­deti szövegének indokolása kifejezetten tárgyalja is azt az esetet, amelyben az eskü elrendelése és kivétele körül az egész eljárást későbbre kell halasztani (Indokolás 528. 1.). A törvény e célzatán mitsem változtatott az a körülmény, hogy a törvényben a megesketés foganatosítására nézve külön is kimondatott, hogy az későbbre is halasztható. A megesketésnek ugyanis nélkülözhetetlen előföltétele a megesketést rendelő ha­tározat; ily határozatot pedig nem lehet hozni addig, míg a bíróság a kihallgatást befejezettnek nem találja; ha pedig be­fejezettnek látja nincs ok a megesketés elhalasztására. Merüljön föl a halasztás szükségessége akár abból, hogy a tanú újra kihallgatandó lesz, akár abból, hogy a bíróság a tanú megbíz­hatóságát csak további, bizonyítás után véli eldönthetőnek: mind a két esetben nemcsak az eskü kivétele, hanem az e tárgyban hozandó határozat is meg van akasztva. Az első esetben a kihall­gatást- nem lehet befejezettnek tekinteni, a második esetben a vallomás megbízhatóságának — természetszerűen a tanú rész­vétele mellett tisztázandó — kérdése még nem érett meg az el­döntésre. A határozathozatal és az eskü kivételének időpontjai oly szoros kapcsolatban vannak, hogy az egyiknek meghatáro­zására hivatott bíróságot a másiknak meghatározására is jogosí­tottnak kell tekinteni. Minthogy pedig az eskükivétel időpontjának kijelölését a törvény a biróság belátására bizza, a határozathozatal időpontja is a bíróság mérlegelésének van fenntartva. :324- §• 109. szám. .4. bek. A bűnvádi perrendtartásnak, az 542. §. szerint a kir. járásbíró­ság előtt tartott tárgyalásnál is megfelelően alkalmazandó 324­és 325. §-ai értelmében az ítélet tárgyát a vádbeli cselekmény ké­pezi, amint az a vád alapjánl szolgáló és a tárgyalás eredményéhez képest megállapított tényekben nyilvánul. Ugyanazon cselekményre vonatkozóan felmentésnek és egyúttal más bírósághoz való áttétele nek helye nem lehet. J. E. 1904. évi május hó n-én 4401/1904. sz. Elnök: Kelemen Mór tanács­vezető kúriai bíró. Előadó: dr. Szegheő Ignác kúriai bíró. Koronaügyészség: dr. Tassy Pál koronaügyészi helyettes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom