Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

2Ó0. §. IOJ. szám. 35 vagy védőjének elmaradása a tárgyalást és a határozat hozását nem akadályozza; már pedig ha a kir. ügyész elmaradása sem képezne e részben akadályt, a vádtanács a vádirat ellen beadott kifogások fölött határozatát tisztán csak az iratok alapján hozhatná, ennek megengedhetőségét pedig a bűnvádi perrendtartás a fennebbiekben kifejtettekhez képest egyenesen kizárja. A kir. ügyész kötelező jelenléte iránt felmerült kérdés elbírálásánál első sorban irányadó ezen elvi szemponton felül a bűnvádi perrendtartásnak különös rendelkezései is a kir. ügyésznek a tárgyaláson való kötelező jelenlétét kétségtelenné teszik. Nevezetesen a Bp. 33. §-ának második bekezdése előszabja, hogy abban az esetben, ha a kir. ügyészség képviseli a vádat, ennek tárgyában meghallgatása nélkül érdemleges határozat nem hozható. Minthogy pedig a vádirat ellen beadott kifogásoknak a kir. ügyésszel való előzetes közlését a törvény elő nem írja; a kir. ügyész tehát azokról csak a tárgyalás alkalmával értesül; azok fölött a határozat a kir. ügyész meghallgatása nélkül, és így a törvény világos rendelkezésének megsértésével hozatnék akkor, ha a vádtanács a vádirat elleni kifogások tárgyalását a vád képviselőjének, szószólójának, a kir. ügyésznek jelenléte nélkül is megtarthatná. De a Bp. 260. $-ának fönnebb már idézett első bekezdéséből is, mely szerint a terheltnek vagy védőjének elmaradása a tárgyalást és a határozat hozását nem akadályozza, nyilvánvaló, hogy a tárgyalást a kir. ügyész jelenléte nélkül megtartani nem lehet. A törvény a felek közreműködése mellett megtartott tárgyalásra helyezi a fősúlyt; kitűnik ez a 260. §. második bekezdésében foglalt azon rendelkezésből is, mely szerint a vádtanács, ha szükségesnek találja, a kifogás tárgyalására a terheltet személyes megjelenésre kötelezheti, illetőleg a fogva levő terheltet maga elé állíttathatja; a terheltnek elmaradása tehát csak abban az esetben nem akadályozza a tárgyalást és a határozat hozását, ha a vádtanács a terhelt személyes jelenlétét és meghallgatását szükségesnek nem találja. A 261. §. utolsó bekezdése szerint a vádtanács a tárgyalás befejezése után hozott végzését kihirdeti, a meg nem jelent ter3*