Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

io. §. iSj. szám. 229 tulajdonosa által neki engedélyeztetett, bűnvádi feljelentést tett a sz.—i kir. járásbíróságnál H. J. sz.—i gyáros ellen az 1895 : XXXVII. t.-c. 49. §-a alá eső szabadalombitorlás kihágása miatt azon az alapon, hogy a nevezett gyáros olyan készülékeket gyárt és hoz forgalomba, melyek az említett szabadalom tárgyát képezik; egyúttal pedig a feljelentő cég, hivatkozással az 1895: XXXVII. t.-c. 53. §-ának, a feljelentett birtokában található utánzatokra és alkatrészekre nézve a zárlat és külön őrizet alá vétel elrendelését kérelmezte. A sz.—i kir. járásbíróság 1906. évi március hó 22-én 1906. B. 94 1. sz. a. hozott végzésével a bűnvádi eljárást H. J. ellen az említett kihágás miatt megindítván, egyúttal a kért biztosítási intézkedéseket elrendelte és H. J. gyártelepén 1906. évi március hó 22-én foganatosította is. H. J. felfolyamodására a 1.—i kir. törvényszék 1906. évi április hó i-én 1324. sz. a. hozott jogerős másodfokií végzésével az elsőfokú bíróság végzését az ezt követő egész eljárással együtt megsemmisítette és az őrizet alá vett tárgyaknak H. J. részére leendő kiadatását elrendelte, kinek azok 1906. évi április hó 5-én ki is adattak. A másodfokú bíróság végzésének jelzett rendelkezését azzal indokolja, hogy szabadalombitorlás kihágása esetében, mint sértett csak a szabadalom tulajdonosa léphet fel; a feljelentőként szereplő b.—i cég pedig az itt kérdésben forgó szabadalomnak nem tulajdonosa, hanem csak engedélyt nyert annak Magyarországon leendő kihasználására ; s mint ilyen nem tekinthető sértettnek, aki a magánindítvány előterjesztésére, valamint az 1895 : XXXVII. t.-c. 53. §-ában meghatározott biztosítási intézkedések kérelmezésére jogosult lenne. Ámde ez az érvelés téves és az arra alapított rendelkezés sérti a törvényt. A szabadalom tulajdonosa ugyanis az 1895 : XXXVII. t.-c. 10. §-ának második bekezdése szerint jogosítva van szabadalmát élők közt egészben vagy részben átruházni, annak gyakorlatba vételét vagy használatát megszorítással vagy anélkül engedélyezni. Kétségtelen, hogy az, akinek a szabadalom gyakorlatba vételi és használati joga engedélyeztetett, mint az egyébként az idé-