Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

204 szám. 1889: VI. t.-c. vén, 1901. évi július hó 4-én egészségi szempontból ideiglenesen három hónapra szabadságoltatott, és az 1901. évi július hó 7-én megkezdett szabadságidőnek leteltével 1901. évi október hó 13-án ismét bevonult; hogy tehát azt a bűncselekményt, mely miatt a t.—i kir. járásbíróság által elítéltetett, ideiglenes szabadságoltatásának tartama alatt követte el. Minthogy pedig a tényleges hadi kötelékben álló nem tartósan szabadságolt egyének az 1899 : VI. t.-c. 62. §-a értelmében a katonai bíróság hatóságának vannak alávetve, nyilvánvaló, hogy az eljárt kir. járásbíróság a most idézett törvény rendelkezését megsértette akkor, midőn E. J. fölött tényleges hadi kötelékben állása alatt elkövetett bűncselekménye miatt — bár e körülményt nem tudva — ítélt. Ezeknélfogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni, a törvénysértést megállapítani; egyúttal pedig, minthogy a t.—i kir. járásbíróság E. J. ellen való eljárásra és ítélethozásra hatáskörrel nem bírt, ítéletének E. J.-ről rendelkező részét a Bp. 442. §. utolsó bekezdése értelmében megsemmisíteni és az ügynek az illetékes katonai hatósághoz leendő áttételét elrendelni kellett. 62. §• 174. szám. 3. bek. A honvédségnél tényleges szolgálatban álló és ekként a katonai büntető szabályoknak alávetett egyén fölött a polgári bíróság nem ítélhet. J. E. 1904. évi május hó 18-án. 4596/1904. sz. Elnök : Kelemen Mór tanácsvezető kúriai biró. Előadó: dr. Szegheő Ignác kúriai bíró. Koronaügyészség: dr. Tassy Pál koronaügyészi helyettes. A kir. Kúria a könnyű testi sértés és becsületsértés vétsége miatt vádolt M. A.-né szül. S. A., M. A., Sz. I. és Sz. I.-né szül. S. M.; továbbá rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt viszonvádolt L. P. ellen folyamatba tett bűnvádi perben a koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán következő végzési hozott: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy az u.—i kir. járásbíróság és a p.—i kir. törvényszék megsértették a törvényt annyiban, amennyiben a honvédségnél