Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

184 166. szam. i874:XXXIV. t.-c. XXXIV. t.-c. 39. §-ában meghatározott zugirászat kihágását látva, őt e miatt 1903. évi április hó i-én 1903. B. 35/2. sz. a. hozott ítéletével behajthatlanság esetén három napi elzárásra átváltoz­tatandó hatvan korona «pénzbirságra» ítélte el és a felek kép­viseletétől eltiltotta. A 1.—i kir. törvényszék a vádlott védőjének fellebbezésére felülvizsgált ezt az ítéletet 1903. évi június hó 12-én 2168. sz. a. kelt ítéletével csak annyiban változtatta meg, amennyiben a kiszabott ((pénzbírságot)) behajthatlanság esetén szabadságvesz­tés-büntetésre át nem változtathatónak nyilvánította; egyébként pedig az említett ítéletet indokai alapján helybenhagyta. Ezzel mindkét alsófokú bíróság megsértette a törvényt. Az 1874 : XXXIV. t.-c. 39. §-a szerint ugyanis az ott körül­írt zugirászat kihágása akkor forog fenn, ha valaki, anélkül, hogy ügyvéd lenne, a feleknek bíróságok vagy hatóságok előtti képviseletét üzletszerűen folytatja. A «fél képviselete)), amely ezen rendelkezés szerint a zug­irászat tényálladékának egyik lényeges kelléke, feltételezi, hogy a képviselet kizárólag a képviselt fél érdekének előmozdítására szolgáljon; de nem vonható a «fél képviseletének)) fogalma alá az az eset, midőn a képviselet alapjául szolgáló jogügylet és en­nek érvényesítése körül nemcsak a képviselt fél, hanem maga a képviselő is érdekelve van. B. E. az eladott ingatlanokra vonat­kozó adásvételi szerződések és az ezek alapján eszközlendő tulaj­donjogi bekebelezések által maga is érdekelve lévén, az a csele­kedete, hogy a bekebelezések kieszközlésére irányuló kérvénye­ket szerkesztette, beadta és ezért díjazást fogadott el, annál ke­vésbé képezhet zugirászatot, mert ebben a fennebbiekhez képest a felek képviseletének nem tekinthető és ennélfogva jogosult cselekvésben a áfelek hatóságok előtti képviseletének)) üzletszerű (haszonlesésből való) folytatása nem ismerhető fel. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslalát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani; egyúttal pedig, minthogy B. E. a törvény megsértésével Ítéltetett el, őt mindkét alsófokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésével a Bp. 442. ^-ának utolsó bekezdése értelmében a vád és következményei alól felmenteni kellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom