Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

13° ?45- szám. Bp. ügyekben a Bp. 547. §-a harmadik bekezdésének a fellebbezést csupán a büntetés kiszabása tekintetében korlátozó rendelkezése szorosan értelmezendő kivételt állapít meg az ugyanazon §. második bekezdésében foglalt amaz általános szabály alól, mely szerint a bűnösség vagy a minősítés kérdésében vagy alaki hiányok miatt bármily csekély büntetést kimondó kir. járásbírósági ítélet fellebbezéssel megtámadható. A törvénynek az a szövegezése : «csupán a büntetés kiszabása tekintetében nincs helye fellebbezésnek)), világosan kifejezi azt, hogy a törvény a fellebbezést csak arra az esetre kívánta megszorítani, ha az kizárólag a büntetés kiszabása ellen irányul. A Bp. 555. és 387. í^-ai szerint a felülvizsgálatnál a fellebbezés kerete irányadó, már pedig a bűnösség vagy a minősítés kérdésében használt fellebbezés a büntetésre is kiterjed, mert az előbbi az ítéletet egész terjedelmében támadja meg; az utóbbi pedig enyhébb minősítés megállapítását és ezáltal a büntetés enyhítését is célozza. Ezekből következik, hogy a bűnösség, vagy a minősítés miatt fellebbvitt ügyet a kir. törvényszék a büntetés tekintetében nemcsak felülvizsgálhatja, hanem felülvizsgálni köteles is. A büntetés kérdésének felülvizsgálatára csak akkor szorítkozhatik, ha egyedül a büntetésre vonatkozó rendelkezés van megtámadva. Ezt az esetet a bűnvádi perrendtartás szigorúan elválasztja a bűnösség vagy a minősítés miatt közbevetett fellebbezés eseteitől és ehhez képest a felülvizsgálat módját is különbözőképen szabályozza. Ha a fellebbezést csak a büntetés kiszabása miatt használták, a felebbezett ügyet a kir. törvényszék az 550 §. negyedik bekezdése értelmében tanácsülésben vizsgálja meg, azonnal az érdemben ítél és a kir. járásbíróság ítéletét helybenhagyja vagy megváltoztatja. Ellenben, ha a fellebbezés a bűnösség vagy a minősítés kérdésében használtatott, a kir. törvényszék az ügyet az 550. §. utolsó bekezdéséhez képest fellebbviteli tárgyalásra utasítani köteles, amelynek eredménye szerint a vádlott sérelmére szolgált semmiségi okok alapján is intézkedhetik. A bűnvádi perrendtartás eme szabályaival nem volna össze-