Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

54-8- §• 14.6. szám. egyeztethető az 547. i^-nak olyan értelmezése, hogy a bűnösség vagy a minősítés kérdésében fellebbvitt ügynél a fellebbviteli bíróság felülvizsgálata a büntetésre nézve megszoríttatnék vagy kizáratnék csak azért, mert a kiszabott büntetés az 547. §. harmadik bekezdésének 1. pontjában meghatározott mértéket meg nem haladja. De célszerűségi szempontok sem szólanak a felülvizsgálat jelzett megszorítása mellett. Ugyanis az 547. §. harmadik bekezdésében foglalt korlátozó szabály felállításánál a kir. törvényszékek teendőinek apasztása céloztatott. Ez a cél csak akkor érhető el, ha a fellebbezés pusztán a büntetés miatt használtatott és az 547. §. harmadik bekezdésének 1. pontjában körülírt eset forog fenn, amennyiben ebben az esetben a fellebbezés tanácsülésben visszautasítható. Ellenben akkor, ha a fellebbezéssel a bűnösség vagy a minősítés megtámadtatott, a fellebbviteli bíróság az ügyet amúgy is fellebbviteli tárgyalás alapján érdemileg elbírálni tartozik, ily esetben pedig a büntetésre vonatkozó rendelkezés felülvizsgálása a bíróság teendőit nem szaporítja. 146. szám. 548. §. A vádlott törvényes képviselője is csak abban a határidőben élhet jog-orvoslattal, amelyben a vádlott. J. E. 1904. évi február hó io-én 1207 1904. sz. Elnök: Kelemen Mór tanácsvezető kúriai bíró. Előadó: dr. Szegheő Ignác kúriai bíró. Koronaügyészség: dr. Baumgarten Izidor koronaügyészi helyettes. A kir. Kúria súlyos testi sértés vétsége és szerencsejáték által elkövetett kihágás miatt vádolt V. P., M. M. és S. A. ellen a k.—i kir. járásbíróság előtt folyamatba tett bűnvádi perben a koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán következő végzést hozott: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a Bp. 548. §-ában foglalt az a szabály, mely szerint a járásbíróság előtt folytatott eljárásban az elsőfokú bíróság ítélete ellen használható fellebbezés az ítélet kihirdetésekor, vagy 9*