Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

5?P- §• 14.J. szám. 125 Az eljárás folyamán a vád képviselete körül változás állhat ugyan be, még pedig két irányban: egyrészt annyiban, amennyiben közérdekből a kir. ügyészség a vád képviseletét a Bp. 41. §-ában felsorolt vétségek és kihágások tekintetében is az eljárás egész folyama alatt átveheti, mely esetben a vádat első sorban a kir. ügyészség képviseli és a magánvádlót csak kisegítő hatáskör illeti (Bp. 41. §: utolsó bekezdése); és másrészt annyiban, amennyiben a kir. ügyészség azokban az esetekben, melyekben a vádemelés joga őt illeti, a vád képviseletét megtagadhatja, vagy a vádat elejtheti, s akkor a sértett, aki a kir. ügyészség által el nem vállalt vagy elejtett vád képviseletét átvette, mint pótmagánvádló jár el (Bp. 42. §-a); ámde a szerepkörök tekintetében beállható ez a változás a köz- és magánvád között a törvényben felállított, az eljárás egész menetét lényegesen befolyásoló megkülönböztetést nem érinti. Ezt a megkülönböztetést a bűnvádi perrendtartás következetesen szem előtt tartja, valamint akkor, midőn a vádló közös elnevezése alá egybefoglalt köz- és magánvádlónak (Bp. 13. §-ának első bekezdése) a bűnvádi perben való tevékenységét szabályozza ; úgy akkor is, midőn meghatározza az eseteket, melyekben a közvádlónak a tárgyaláson való jelenléte mellőzhetetlen. így nevezetesen meghatározza a Bp. 302. §-a, hogy a kir. törvényszék előtt a főtárgyalás a kir. ügyészség jelenléte nélkül csak a törvény 41. §-ában felsorolt esetekben s csak annyiban tartható meg, amennyiben a kir. ügyészség a vád képviseletét közérdekből nem vállalta el. A Bp. 412. §-ának első bekezdése szerint a kir. ítélőtábla előtt a föllebbviteli főtárgyalás a főügyészség vagy az ennek részéről megbízott kir. ügyész jelenléte nélkül csak a 41. §. első bekezdésében felsorolt esetekben tartható meg; és a Bp. 552. §. első bekezdése szerint a kir. törvényszék előtt tartott föllebbviteli tárgyaláson jelen kell lenni a kir. ügyésznek, kivéve, ha a vád tárgya csak a 41. $-ban felsorolt vétség, vagy kihágás és sem az ügyészségi megbízott, sem a kir. ügyészség a vád képviseletét át nem vették. Csak a Bp. 539. §-ának első bekezdése tartalmazza a föntebbiekben kifejezésre jutott és a bűnvádi perrendtartásban következetesen keresztülvitt rendszerrel ellentétben állónak látszó