Büntetőjogi határozatok tára. I. kötet (Budapest, 1907)

326—44-9- §• Rendszeres mutató. Ll helyettesül megbízott ügyvéd vagy a nála alkalmazott ügyvédjelölt jelenlétében tartották meg. (T. H. 83. sz. 1903. február 20.) 114. szám. 387. §. 3. bek. A kir. törvényszék mint másodfokú bíróság a vádlott büntetését nem súlyosbíthatja, ha az ügyészségi megbízottnak a vádlott terhére használt fellebbezését a kir. ügyész a fellebbviteli tárgyaláson visszavonta. (J. E. 1901. szeptember 12-én 5453 1901. sz.) 115. szám. 387. §. út. bek. A Bp. 387. §-ának utolsó bekezdése szerint a fellebbező vádlott javára szolgáló körülmény alapján, ha az más vádlottra nézve is fennforog, az ítélet az utóbbi javára is megváltoztatandó, habár fellebbezéssel nem élt is. (J. E. 1906. április 9-én 3746 1906. sz.) 116. szám. 431. §. út. bek. Ha a kir. ítélőtábla fellebbviteli főtárgyalásán a vádlott nem volt jelen, az általa választott védő azonban megjelent és akár az, akár a többi jelen volt vagy képviselt jogosultak valamelyike semmisségi panaszt jelentett be a kir. ítélőtábla ítélete ellen : ez esetben az iratok a Bp. 431. §-ának utolsó bekezdése értelmében, a Bp. 425. §-ában írt eljárás mellőzésével, közvetlenül a kir. Kúriához terjesztendők fel. (T. H. VI. sz. 1903. május 12.) 117. szám. 432. §. 3. bek. Ha az elsőfokú bíróságnál vagy a kir. törvényszéknél, mint fellebbviteli bíróságnál bejelentett semmisségi panaszt ugyanaz a bíróság visszautasítja, a visszautasító végzés ellen használt felfolyamodás felülvizsgálata a kir. Kúria hatáskörébe tartozik. (T. H. 84. sz. 1904. április 29.) 118. szám. 449. §. Főmagánvád esetében a felmentett terhére az eljárás ujrafelvételének indítványozására a főmagánvádló jogosult. A Bp. 449. és 43. §-át sérti az olyan ítélet, amely a főmagánvádlók részéről előterjesztett újrafelvételi kérelmet abból az indokból utasítja vissza, mert az ujrafelvétel alapjául szolgált új bizonyítékot nem a kir. ügyészség hozta fel. (J. E. 1903. április 7-én 31 ió 1903. sz.)