Büntetőjogi határozatok tára. I. kötet (Budapest, 1907)

XXXVI Rendszeres mutató. Btk. esetében a sértett mint főmagánvádló a kir. ügyésznek a vád képviseletére való előleges felhívása nélkül vádat emelhet, a holtak ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés (Btk. 273. §-a) eseteiben is alkalmazandó. Ennélfogva a holtak ellen elkövetett a Btk. 258. és 261. §-ai alá eső rágalmazás és becsületsértés miatt megindított bűnvádi ügyek nem tartoznak azok közé, melyekben a járásbíróság előtt a tárgyalást a Bp. 539. §-ának első bekezdése értelmében az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül nem lehet megtartani. (J. E. 1906. december 29-én 11519 1906. sz.) 49. szám. 275. §. A Btk. 275. §-ában foglalt annak a rendelkezésnek az alkalmazása, mely szerint nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértés esetében a bíróság a büntetés alól mindkét felet vagy csak azok egyikét felmentheti, mindkét fél bűnösségének megállapítását tételezi fel. (J. E. 1906. március 21-én 2905/1906. sz.) 50. szám. 277. §. Rágalmazás vagy becsületsértés miatt folytatott bűnvádi ügyben hozott ítéletnek a Btk. 277. §-a szerint elrendelendő hírlapi közzétételét nemcsak maga a sértett, hanem ennek képviselője is kérheti. Az erre irányuló kérelem joghatállyal a bizonyító eljárás befejezése után is előterjeszthető. (J. E. 1907. április 10^^3511/1907. sz.) 51. szám. 284. §. A Btk. 284. §-ának rendelkezése azon férjes nőre, ki a házasságának tartama alatt született gyermekét megöli, azon esetre sem nyerhet alkalmazást, ha gyermekét nem férjével, hanem akár a házasság tartama alatt, akár a házasság létrejötte előtt mással nemzette ; s hogy ebből következőleg az olyan nő a fennforgó körülményeknek megfelelően, az emberélet elleni bűntettekre nézve fennálló általános szabályok szerint büntetendő. (T. H. 5. sz. 1882. május 8.) 5U2. szám. 296. §. A Btk. 290. §-ában meghatározott párviadal vétsége a párviadal megkezdésére való fegyveres kiállással végeztetik be, ennél-