Büntetőjogi határozatok tára. I. kötet (Budapest, 1907)

52 •2?. szám. Btk. a Btk. 310. §-a alá eső súlyos testi sértés vétsége képezte, a H. S. vádlott köröztetését elrendelő 1699 B. 1902. számú végzésnek 1902. évi április hó 2-án történt hozatalától, illetőleg a körözvénynek 1902. évi április hó 12-én eszközölt kiadatásától kezdve, eltekintve másodbirósági ítéletnek nevezett vádlott részére leendő kézbesítését elrendelő 3988. számú végzésnek 1905. évi július hó 17-én s így már a három évi elévülési időn túl történt hozatalától, 1905. évi augusztus 28. napjáig, mely napon 4721. sz. a. hozott végzéssel a kir. törvényszék a másodfokú bíróság Ítéletét H. S. vádlottal szemben jogerősnek és végrehajthatónak nyilvánította, tehát több mint három éven át, a bíróság részéről H. S. ellen semminemű olyan határozat nem hozatott, sem olyan intézkedés nem történt, melynek az elévülést félbeszakasztó hatály tulajdonítható volna, nyilvánvaló, mikép a bűnvádi eljárás H. S ellen a legutóbb említett végzés hozatalakor a közbejött elévülés folytán már nem volt folytatható. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani; egyúttal pedig a perorvoslattal megtámadott 4721/B. 1905. számú végzésnek hatályon kívül helyezése mellett kimondani kellett, hogy az említett másodfokú ítélet H. S.-el szemben nem hajtható végre. 12. §. 23. szám. A magánindítvány előterjesztésére a Btk. 112. §-ában megállapított három havi határidőbe az a nap is beszámítandó, amely napon az elkövetett bűntett vagy vétség és annak elkövetője az indítványra jogosítottnak tudomására jutott. J. E. 1905. évi február hó i-én. 938/1905. sz. Elnök : Oberschall Adolf kúriai másodelnök. Előadó: dr. Szegheö Ignác kúriai bíró. Koronaügyészség: dr. Baumgarten Izidor koronaügyészi helyettes. A kir. Kúria a becsületsértés vétsége miatt vádolt Sz. A. és E. K. ellen a n.—i kir. járásbíróság előtt folyamatba tett bűnvádi perben a koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán következő ítéletet hozott: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a Btk. szerint csak a sértett fél indítványára üldözhető