Büntetőjogi határozatok tára. I. kötet (Budapest, 1907)

82. §. 10. szám. 21 hatály, amennyiben az más általános rendelkezésben akadályra nem talál. A Btk. 66. §-ának 2. bekezdése a Btk. 92. §-ának alkalmazásával a büntetés további leszállítását nem zárja ki, sőt ama rendelkezés értelmében a büntetés a 92. §. alkalmazása nélkül is leszállítható, de a harmadik bekezdésben azt a tiltó rendelkezést tartalmazza, hogy a halállal, valamint az életfogytig tartó fegyházzal büntetendő cselekmények kísérleténél a fegyházbüntetési nem enyhébbre le nem szállítható, s ennek tartama az első esetben 5, az utolsó esetben pedig 3 évnél enyhébb nem lehet. Ez a rendelkezés teljesen összhangban van a Btk. 92. sj-ával, mert míg ez a büntetés leszállítását, sőt a büntetési nem átváltoztatását is általánosságban megengedi; addig a halállal, vagy életfogytig tartó fegyházzal büntetendő befejezett cselekményeknél, a cselekmény, valamint a büntetési nem súlyos voltánál fogva megszabja a határt, amelyen alul a büntetés lejebb nem szállítható. Épen ily korlátozás a 66. §. 3. bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely az érintett cselekmények kísérleténél a legkisebb mértéket 5, illetve 3 évben határozza meg. Ha tehát a 92. %. a halállal vagy életfogytig tartó fegyházzal büntetendő befejezett cselekményekre a büntetésnek lejebb nem szállítható mértékét állapította meg, épen oly kötelező és lejebb nem szállítható mértéke a büntetésnek az a tétele is, amelyet a kísérletre a Btk. 66. §. harmadik bekezdése megállapít. 10. szam. 82. Oly esetben, midőn a tettes mást sértett, mint akit sérteni akart, a bűnhalmazat szabályai alkalmazást nem nyernek, hanem a tettes felelőssége akként állapítandó meg-, mintha büntetendő cselekményét azon személy ellenében követte volna el, akit megölni vagy testileg megsérteni akart. A Btk. 82. §-ának azon rendelkezése, melyhez képest olyan minősítő vagy súlyosító ténykörülmények, melyekről a tettes a cselekmény elkövetésekor tudomással nem birt, annak be nem számíthatók, az aberratio ictus esetében is teljes alkalmazást nyer, miután az mint általános rendelkezés, a büntetendő cselekmények minden eseteire kivétel nélkül kiterjed. T. H. 60. sz. 1886. évi június hó 8-án. Elnök: Perczel Béla. Előadó: Lacza József.