Büntetőjogi határozatok tára. I. kötet (Budapest, 1907)
r8 7. szám. Btk. táblának 1902. évi november hó 4-én 2070. sz. a. hozott ítéletében érintetlenül hagyatván, jogerőssé vált. Az ifj. B. P. ellen a fennebb említett és összbüntetést megállapító 6726 B. 1902. számú, továbbá a súlyos testi sértés tárgyában hozott 5659, B. 1902. számú ítéletben kiszabott szabadságvesztés-büntetéseknek összbüntetésbe foglalása végett a ny.—i kir. törvényszék a kir. ügyész indítványára 1902. évi december hó 11-én megtartott tárgyalás alapján 8221 B. 1902. sz. a. hozott jogerős ítéletével az előbbeni ítéleteknek szabadságvesztésbüntetést megállapító rendelkezéseit hatályon kívül helyezte ; ifj. B. P. összbüntetését egy évi és hét hónapi börtönben állapította meg; az említett ítéleteknek többi rendelkezéseit pedig hatályukban fentartotta. Hatályban maradt tehát az 5659 B. 1902. számú ítéletnek az a rendelkezése is, mely szerint az ifjú B. P. ellen a súlyos testi sértés vétsége címén mellékbüntetéskép kiszabott tíz korona pénzbüntetés, behajthatlanság esetén egy napi fogházra változtatandó át. A ny.—i kir. törvényszék az I. és II. alatti esetekben az összbüntetés kisszabása tárgyában hozott 8592 B. 1902. és 8221 B. 1902. számú ítéleteivel megsértette a törvényt annyiban, amennyiben a D. M. és ifj. B. P. összbüntetését börtönben állapította meg és mégis az összbüntetés alapjául szolgáló ítéleteknek a nevezett vádlottak mindegyike ellen mellékbüntetéskép kiszabott tíz korona pénzbüntetésnek, behajthatlanság esetén fogházra leendő átváltoztatására vonatkozó rendelkezéseit hatályukban fenntartotta, dacára annak, hogy a Btk. 53. §-ában foglalt és többrendbeli szabadságvesztés-büntetésnek a Btk. 104. §-a alapján egy összbüntetésbe való egybefoglalása esetén is alkalmazandó szabály szerint a mellékbüntetéskép kiszabott pénzbüntetés azon nemű szabadságvesztés-büntetésre változtatandó, melyre a bűnös a pénzbüntetésen felül ítéltetett; s mely szerint tehát a jelen esetben a D. M. es ifj. B. P. vádlottakra mellékbüntetéskép kiszabott tíz-tíz korona pénzbüntetés, behajthatlanság folytán egyegy napi börtönre átváltoztatandó lett volna. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és á törvénysértéseket megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve hatállyal nem bír, a Bp. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul.