Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

36 A fej pont kifejezetten „vérszerinti" leszármazókat említ, tehát az örökbefogadó és az örökbefogadottnak örökbefogadott gyermekei között nincs házassági akadály. Ha az örökbefogadás a házasság megszűnése, vagy érvénytelenné nyilvánítása után történik, úgy a szakaszban említett személyek volt házastársaival szemben nem áll fenn akadály. Ha azonban az örökbefogadás ez időpontok előtt történt, úgy a házassági akadály az örökbefogadás folytán már létrejött s az örökbefogadó, illetve örökbefogadott házastársára is kiterjedő családi viszony révén akkor is keletkezik, ha az örökbefogadás után a házasság megszűnt, vagy érvénytelenné nyilváníttatott.54 19. §. Tilos a házasságkötés a gyám, valamint annak leszármazója és a gyámolt között, míg a gyámsági viszony tart. A származás törvényes, vagy törvénytelen volta különbséget nem tesz.55 A tilalom alól nincs felmentésnek helye, de a konkrét gyámsági viszony megszűnésével az akadály is megszűnik. A tilalom a gyám örökbefogadott gyermekére is kiterjed, mert a 19. §. — szemben a 18. §. b) pontjával — a leszármazók fogalmát nem korlátozza a vérszerinti leszármazókra.56 20. §. Tilos a házasságkötés azok közt, akiket a felbontó ítélet házasságtörés miatt az egymással való házasságkötéstől eltiltott. A király az igazságügyminiszter előterjesztésére felmentést adhat.57 54 Érvénytelen házasság maradandó hatása. 55 „Az akadály felállítását a gyámsági viszony természete indokolja. A gyám gyámoltjának elhatározását könnyen károsan befolyásolhatja, amitől ezt lehetőleg meg kell védeni. A gyám érdekeltségénél fogva a 10. §. szerint szükséges törvényes képviselői beleegyezést sem adhatja meg ahhoz a házassághoz, melyet gyámoltjával ő vagy leszármazója köt. Ha a házasságkötés akadálytalanul lehetséges volna, főkép a kiskorú vagyoni érdekei láthatnák annak kárát." (Indokolás.) 56 Jancsó: 114. 57 A kérdés részletes tárgyalását lásd a 76. §-nál és a 85. §. utolsó bekezdésénél.