Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

30 A 6. §-ban foglalt akadály (cselekvőképtelenség) ellenére kötött házasság a cselekvőképtelen fél cselekvőképessé válása után a 44. §. 2. bek. értelmében helybenhagyás útján orvosolható, azonban hatálytalan a helybenhagyás, ha a házastársak között időközben egyeneságbeli sógorság keletkezett.36 12. §. Nem köthet új házasságot az, kinek korábbi házassága meg nem szűnt, vagy érvénytelenné nyilvánítva nincs. Ha a korábbi házasság semmis, a 21. §., holttányilvánítás esetében pedig a 73. és 74. §-ok rendelkezése irányadó. Csak a fennálló nem semmis (érvényes, vagy megtámadható) házasság bontó akadály (impedimentum ligaminis), mert a korábbi semmis házasság a Ht. 21. §. értelmében, amennyiben még nem szűnt meg, vagy a bíróság érvénytelenné nem nyilvánította, csak tiltó akadály.37 A holttányilvánítás nem szünteti meg a fennálló nem sem36 L. a 44. §. 4. bek. kapcsán. 37 Az, hogy a korábbi érvényes házasság, mindaddig, amíg meg nem szűnt, gátolja az újabb házasság megkötését, a monogám házasság lényegéből folyik s annak természetes következménye. A megtámadható házasság azonban az érvénytelen házasságnak egyik alakja s így vitás lehet annak bontó akadálybeli minősége. A Ht. rendszerében azonban a törvényes álláspont igazolt, mert a Ht. 67. §. 1. bek. szerint: „a megtámadható házasságot megtámadás esetében is megszűnése előtt érvényesnek kell tekinteni mindaddig, míg a megtámadási perben érvénytelennek nem lett nyilvánítva." Az indokolás arra utal, hogy a megtámadható házasság érvénytelensége csak feltételes, amennyiben a megtámadási jog sikeres érvényesítésétől függ s miután az ilyen házasságot mindaddig, míg meg nem támadták, érvényesnek kell tekinteni, az egynejűség alapelvéből következik, hogy mellette az új házasság meg nem állhat. Sőt még a megtámadás megtörténte után a házasság megszűnéséig, illetőleg érvénytelenné nyilvánításáig is kizárólag a megtámadásra jogosult akarata dönt arra nézve, hogy a házasság érvényben maradjon-e, vagy érvénytelenné nyilváníttassék, mert a Ht. 68. §-nak 2. bekezdése szerint: „a keresettel vagy viszontkeresettél történt megtámadást a házasság megszűnéséig vissza lehet vonni." Ehhezképest, ha a megtámadható házasság az új házasság érvényének akadályát nem képezné, az új házasság semmisége is attól függne, hogy a korábbinak megtámadására jogosult élni fog-e megtámadási jogával s olyan esetben, amikor a korábbi házasság megtámadására az új házasságra lépő fél jogosult, annak tetszésére volna bízva, hogy a korábbi vagy későbbi házasság maradjon-e érvényben. A semmis házasság semmisége ezzel szemben feltétlen hatályú és nem függ a házasfelek akaratától. (Eltekintve az orvosolható semmiség kivételes esetétől.) Bár nem kívánatos, hogy a semmis házasság megszűnése, vagy érvénytelenné nyilvánítása előtt újabb házasságot kössenek a semmis házasságban élők, az új házasságot nem lehet az érvénytelenség sanctiojával sújtani, ha a korábbi házasság valóban semmis.