Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

31 mis házasság bontó akadályi jellegét, mert bár az egyik házasfél holttányilvánítása a 73. §. 2. bek. szerint törvényes vélelem alapján a 74. §-hoz képest feljogosítja a holttányilvánított házastársát arra, hogy újabb házasságot kössön és ez az újabb házasság, a holttányilvánítási vélelemmel együtt hatva, megszünteti a korábbi házasságot, ez a hatás azonban attól feltételezett, hogy mindkét új házasfél jóhiszemű volt, azaz egyik fél sem tudta a házasság megkötésekor, hogy a holttá nyilvánított házasfél még él.38 A felek jó vagy rosszhiszeműségének tehát döntő jelentősége van.39 A holítányilvánítás után mindkét házasfél jóhiszeműsége mellett kötött házasság is érvénytelenné lehet, mert az 54. §. f) pontja értelmében tévedés címén esetleg megtámadható. 13. §. Nem köthetnek egymással házasságot azok, akik közül egyik, a másikkal egyetértve, saját házastársának, vagy a másik házastársának élete ellen tört.40 A Ht. indokolása szerint a házastárs életének kioltására irányuló minden szándékos cselekmény megvalósítja az élet ellen törés specifikus házasságjogi fogalmát. A fogalom tartalma az ember élete elleni bűntetteknek és vétségeknek a Btk. II. rész XVIII. fejezetében megállapított körénél részint szűkebb, részint tágabb. 38 74. §. 39 Adott esetben a Kúria azt az álláspontot foglalta el, hogy nem semmis a házasság annak ellenére, hogy azt a házastársak a feleség első férjének holttányilvánítása előtt évekkel kötötték, mert a házasságkötés előtt hosszú idővel értesítette a feleséget a rn. kir. honvédelmi minisztérium arról, hogy férje eltűnt, a bíróság a holttányilvánító határozatban az első férj elhalálozásának idejét évekkel az újabb házasságkötés előtti időpontban állapította meg, a házastársak tehát az új házasságkötésnél jóhiszeműen járhattak el. (1973/1927.) Ez a határozat figyelembe veszi, hogy bár a Pp. felfogása szerint is a holttányilvánító ítélet konstitutív jellegű, mert a holttányilvánítás vélelmét hozza létre, mégis deklaratív elemek is vannak benne, mert a Pp. 743. §-a szerint a holtnaknyilvánító ítéletben azt a napot és a lehetőséghez képest a napnak azt az időpontját is tüzetesen meg kell állapítani, amely az eltűnt halála idejének vélelmezendő. 40 „A bontóakadály törvénybeiktatása azt a célt szolgálta, hogy a lehetőséghez képest kizárassék, vagy legalábbis mérsékeltessék az új házasságkötés lehetővé tétele érdekében ilyen természetű büntetendő cselekmény elkövetése." (Indokolás.) Szladits (A magyar magánjog vázlata, II. 322.) ezt a bontóakadályt Grosschmid nyomán („hitvesgyilkolás" id. m. II. 168.) „hitvesölés"-nek nevezi a rokon tényállású 23. §. szerinti tiltó akadálytól való megkülönböztetés céljából, melyet „büntett"-nek nevez.