Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

29 Egyenesági sógorság29 (az egyik házastárs vérrokona a másik házastárs sógora, d) pont) érvénytelen házasságból is keletkezik, mert a törvény az érvényes és érvénytelen házasság között e vonatkozásban nem tesz különbséget.30 (Az akadály szempontjából tehát e vonatkozásban nem érvényesül a 46. és 67. §-oknak az a rendelkezése, hogy a semmis és megtámadható házasságot megszűnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. A semmis és megtámadható házasságnak tehát lehetnek végleges hatásai.)31 Az oldalági sógorságból nem keletkezik házassági akadály, a házasuló tehát köthet házasságot olyan személlyel, aki volt házastársának testvére.32 Az a), b) és d) pontok ellenére kötött házasság feltétlenül semmis,33 ez akadályok alól felmentésnek nincs helye. A c) pont esetében az igazságügyminiszter előterjesztésére a király (kormányzó) felmentést adhat.34 A házasság nem semmis, ha e felmentést utólag bár, de a megszűnés, vagy érvénytelenné nyilvánítás előtt eln3^erte a fél.35 29 Oldalági sógorságnak nincs jelentősége. 30 Az indokolás arra hivatkozik, hogy: „ellenkezik az erkölcsi érzékkel, hogy egymással házasságra lépjenek azok, akik azt nem tehetnék, ha a sógorsági viszonyt megállapító házasságkötés érvényes volna. Botrányosnak kellene tekinteni azt a házasságot, melyet egyik házastárs a másiknak oly felmenő, vagy lemenő ágbeli rokonával kötne, aki a házasság érvénytelensége ellenére, mint az abból származott gyermekeknek rokona, törvényesen elismerve van, — ami a jóhiszeműleg kötött érvénytelen házasságok eseteiben fordulhat elő, — így ha a férj elvehetné feleségének korábbi házasságából származott leányát, aki az érvénytelen házasságból származott közös gyermeköknek féltestvére, vagy feleségének anyját, aki az érvénytelen házasságból származott közös gyermekeknek nagyanyja." 31 E szabály nem áll a nemlétező házasságra, amely e vonatkozásban sem tekinthető házasságnak. Az indokolás szerint: „a házasság megszűnése, vagy érvénytelenné nyilvánítása nem szüntetheti meg, sem nem csökkentheti azoknak az erkölcsi szempontoknak a jelentőségét, amelyek ezen akadály felállításánál irányadók voltak, sőt a §. rendelkezése éppen a házasság megszűnése után nyer gyakorlati fontosságot. — Az akadály a házastárs nak a házasság megszűnése, vagy érvénytelenné nyilvánítása után nemzett leszármazóira is vonatkozik." 32 Bm. 9596/1896. 33 45. §. 1. bek. 34 A c) pontban meghatározott házassági akadálynak (respectus parentelae) indoka az, hogy „a gyermek szülőjének s ezeknél még távolabbi felmenőinek testvéreihez rendszerint olyan erkölcsi alárendeltségi viszonyban van, amilyenben a vérbeli leszármazás folytán magukhoz a felmenőkhöz áll. E viszonyban kifejlődő érzelmek a rokonsági kapocs közelségére, s a legtöbb esetben fennforgó nagy korkülönbségre vezethetők vissza s természetüknél fogva nem egyeznek meg a házastársak nemi vonzalmával. Azonkívül a családi élet tisztaságának érdekében is kívánatos, hogy ily rokonok közt a házasságkötés meg ne engedtessék". (Indokolás.) 35 4 5. §. 2. bek.