Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

9 Az eljegyzésnek az említetteken kívül — a törvényben ugyancsak nem szabályozott — további joghatása is van: a jegyesi jogok és kötelességek. Amint a házasságkötés a házastársak között kölcsönös jogokat és kötelességeket szül, úgy az eljegyzés is különböző, a házastársakéhoz hasonló jogokat és kötelességeket létesít. E jogok és kötelességek annyiban szűkebb körűek és kisebb tartalmúak a házastársi jogok és kötelességeknél, amennyiben magának a jegyességnek, mint a házassági köteléket megelőző kapcsolatnak jogi és erkölcsi tartalma is szűkebb körű. A kölcsönös támogatás, megbecsülés, tisztelet és bizalom, hűség, stb. a jegyesség erkölcsi tartalmából folyó és a házastársakéval azonos kötelességek.22 Jellegzetes a házassági ígéret beváltásának erkölcsi kötelessége. II. A szakasz első mondata úgy intézkedik, hogy azt a jegyest terheli az eljegyzés felbontásában vétlen fél és ennek rokonai javára kártérítési, stb. kötelezettség, aki ,,az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépett, vagy a másik jegyesnek a visszalépésre alapos okot szolgáltatott", — nem határozza meg azonban a visszalépés alapos okait.23 1. A bírói gyakorlat szerint elsősorban a jegyeseket egymással szemben terhelő kötelességek szándékos súlyos megsértése lehet a visszalépés alapos oka. A bírói gyakorlat felismerhetően a bontóokok analógiájára ítéli meg a kérdést és az olyan kötelességsértéseket feltétlenül a visszalépés alapos okainak ismeri el, melyek házassági kötelék esetében bontóokokként sikerrel volnának felhozhatók.23* A házasságkötés indokolatlan halogatása, a házasságkötés elől koholt érvek felhozásával hosszú időn át való következetes kitérés e speciálisan csak a jegyeseket terhelő kötelesség visszalépési okot megvalósító megsértése.24 22 A kapcsolat természetéből következik, hogy az együttélés, házassági tartozás, stb. nem tartozik e kötelességek közé. 2:J Az indokolás ennek megállapítását a bírói gyakorlatra bízza. 23* A Kúria 1702/1912. sz. ítélete élesen megvilágítja a kérdést: A menyasszony ismeretséget kötött egy idegen férfival, akivel magát korábbi jegyessége ellenére el akarta jegyezni s már az eljegyzés időpontját is kitűzte. „A menyasszony ezzel a vőlegényével való jegyesi viszonyának bensőségét sértő szándékos magaviseletével, amelyre nem jogosította fel a vőlegénynek a házasság megkötését állítólag halogató magatartása — alapos okot szolgáltatott a jegvesség felbontására." 24 1853/1933.