Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])
10 A jegyeseket terhelő közlési kötelesség25 terjedelmét a Kúria 2830/1938. sz. ítélete világítja meg: „a jegyes csak a saját személyével közvetlenül szoros kapcsolatban álló körülményeket köteles jegyesével közölni, s a másik jegyes tartozik az eljegyzés előtt jegyese családja után érdeklődni."20 2. A jegyes vétkességétől független olyan tények is jogos okai lehetnek a visszalépésnek, melyekről a másik jegyes az eljegyzéskor nem tudott, de alaposan feltehető, hogy azok ismeretében házassági ígéretet nem tett volna és nem várható, hogy e tények ismeretében a házasságot megkösse. Ilyen tények a Ht. IV. fejezetében meghatározott megtámadási okok és megtámadási oknak nem minősülő egyéb lényeges személyi tulajdonságok.27 A bírói gyakorlatból az eljegyzés után kiderült bujakóros betegséget,28 tüdőbajt (fertőző és átörökíthető tuberculosis-t) ,29 a menyasszony érintetlenségének hiányát30 emelem ki példaként. Az eljegyzéstől való visszalépés kérdése körül kifejlődött bírói gyakorlat szerint a jegyesnek a visszalépési joggal az ok tudomásulvétele után a lehetőséghez képest nyomban élnie kell, mert különben elveszti az okra való hivatkozás jogát. Pl. bár a visszalépés alapos oka lehetne az, hogy a menyasszony atyja kétes hírű házakból szerzi jövedelmét, minthogy azonban a jegyes e tény tudomásulvétele után olyan kijelentést tett, hogy az őt nem feszélyezi s csak egy hónappal a tudomásszerzés után lépett vissza az eljegyzéstől, a visszalépés alapos okaként e tényre nem hivatkozhatik.31 Ha a jegyes a visszalépési ok súlyával nincs tisztában, azzal, hogy az általa kisebb jelentőségűnek vélt ok tudomásulvétele után a jegyességet nem bontotta fel, nem veszíti el a jogát ahhoz, hogy az ok teljes jelentőségének megismerésekor visszalépjen az eljegyzéstől. így nem késett el a visszalépéssel az, aki jegyese tüdőbajának ismeretében tett ugyan olyan kijelentést, hogy a kapcsolatot fenn kívánja tartani, mégis mikor jegyesét szanatóriumba vitték s ott az orvostól tudomást szerzett arról, hogy a 25 Ez eljegyzés keretében szigorúan kezelendő, mert ez főleg erkölcsi tartalmú. A fertőző betegségekre a törvényi szabályozást évek óta sürgetik az illetékes testületek. Ezidőszerint lásd az 1940:VI. t.-c, a gümőkór és a nemibetegségek elleni védekezésről, stb., szóló törvényt. 26 Adott esetben a jegyes nem sértette meg közlési kötelességét azzal, hogy hozzátartozóinak erkölcsi hiányosságait nem fedte fel jegyese előtt. 27 Lásd az 55. §-ra vonatkozó bírói gyakorlatot. 28 5544/1909. 29 1359/1921. 30 7229/1925. 31 4319/1920. Ez a nyilatkozó életismerete szerint bírálandó el.
