Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

253 vétkesnek. Utóbbi esetben mindkét házastárs eltiltandó a bűntárssal való házasságkötéstől. Az közömbös, hogy a bíróság a házasságtörést a bontókereset-, viszonkereset következtében, vagy viszonvétkességi kérelem következtében állapítja meg a vétkesség alapjaként.122 Viszonkereset, illetve viszonvétkességi kérelem hiányában még kölcsönös házasságtörés esetében sem lehet szó mindkét fél vétkességének kimondásáról és mindkét félre kiterjedő eltiltástól. Agytól s asztaltól elválasztást123 kimondó ítéletben nem alkalmazható a 85. §. utolsó bekezdésében foglalt tilalom.124 86. §. Cselekvőképességében korlátolt házastárs a házasság felbontása végett indított perben perképes. A házassági jog szempontjából korlátoltan cselekvőképes személyeket a Ht. 128. §.125 sorolja fel, a perképességre vonatkozóan a Ht. 38. és 69. §-ok intézkednek. 87. §. Elmebeteg házastárs nevében törvényes képviselője kérheti a gyámhatóság felhatalmazásával a házasság felbontását. A gyámhatóság a felhatalmazást csak akkor adhatja meg, ha a házasság felbontását az elmebeteg házastárs nyilvánvaló érdeke követeli. 122 A törvény indokolása szerint: „Nem jöhetnek figyelembe a felbontó ítéletben előforduló olyan kijelentések, melyek a házasságtörést egyéb bontóokkal kapcsolatban érintik, anélkül azonban, hogy a házasságtörésben való vétkességet megállapítanák. Ha a házastárs a házaságtörő félnek vétkessé nyilvánítását nem kérte, a házasságtörést a bíróság nem veheti figyelembe, mert az erkölcsi botrány, mely egyik főíndoka e tiltó akadály felállításának, csak akkor lesz világossá s csak akkor követel megtorlást, amikor a házasságtörés a sértett fél kívánságára bírói vizsgálat tárgyává tétetett s a házasság felbontásának a nyilvánosság előtt is szülő okát képezte. Különben az többékevésbbé rejtve marad, melynek feltárása nincs érdekében sem az államnak, sem a társadalomnak". — L. Almási: 124. 123 Ht. 104. §. 124 A törvény szövege szerint: „Felbontó ítéletben eltiltandó." De a bontáskor alkalmazást nyer. 125 128. §.: „A jelen törvény értelmében korlátolt cselekvőképességűek alatt értendők: a) azon kiskorúak, akik az előző §. éri elmében nem cselekvőképtelenek; b) azok, akiknek kiskorúsága az 1877:XX. t.-c. 28. §-ának b) pontjával egybeeső okból meg van hosszabbítva; c) azon teljeskorúak, akik az 1877 :XX. törvénycikk 28. §-ának b) pontja alapján gondnokság alatt állanak."