Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

252 A 10 évnél régebben elkövetett kötelességsértések viszonvétkességi kérelem alapjaiként sem hozhatók fel.114 IV. Viszonvétkességi kérelem a házassági per egész folyamán, tehát a fellebbezési115 és a felülvizsgálati szakban is előterjeszthető, feltéve, hogy a megfelelő tényállás a fellebbezési bíróság ítéletében már meg van állapítva, vagy a felülvizsgálati bíróság azt a Te. 40. §. alapján megállapíthatja.116 V. Ha a bontóperben mindkét házastárs vétkessége elbírálandó, úgy az elbírálásnak mindig együttesen kell történnie.117 Ebből következik, hogy a házastársak külön-külön indított bontópere egyesítendő és együttesen bírálandó el118 s hogy az alsófokú bíróság ítéletét egész terjedelmében felülvizsgálat alá kell venni akkor is, ha viszonvétkességi kérelem esetén a vétkesség kérdésében csak az egyik fél élt jogorvoslattal.119 Ha azonban felperes a bontóper folyama alatt újabb jogalapon újabb bontópert indít, nincs ok a két per egyesítésére s ez nem feltétlenül rendelendő el, mert ilyen esetben mind a két perben csak az alperes vétkességét kell eldönteni120 s így a két per á vétkesség kérdésében nincs összefüggésben. Az egységesség elvét mutatja a Kúriának az az állandó gyakorlata is, hogy a házastársak által külön indított, vagy bármelyik házastárs által folyamatba tett bontóperek között perfüggés nem keletkezik.121 VI. A §. utolsó bekezdésében meghatározott házasságkötési tilalom alkalmazásának az az előfeltétele, hogy a bíróság valamelyik, esetleg mindkét házastársat házasságtörésben mondja ki tői, amelyeket a Ht. a házasság felbontásában való vétkességhez füz. — A méltányosság követeli meg, hogy ilyen kérelem olyan bontóok alapján is előterjeszthető legyen, melyet viszonkereset útján már nem lehet érvényesíteni, mert jogosult annak a feltevése, hogy amikor alperes a házastárs által megvalósított bontóokot megboesátotta, vagy annak érvényesíthetése időmúlás miatt a fenti okból elenyészett, ezt abban a várakozásban tette, hogy házastársa hasonló eljárást fog követni s a házasság kölcsönös elnézés és megbocsátás folytán továbbra is fennmarad. (Indokolás.) 114 J. H. Dtár II. k. 155. Felhozhatók azonban védekezésként, kifogásként mint pl. a bontóokul érvényesített elhagyást jogossá tevő okok. 115 881. sz. E. H. 116 4119/1934., még közzé nem lett E. H. A viszonvétkességi kérelem ugyanis a kereset egészben vagy részbeni érvényesülését kizáró anyagi jogi kifogás, melynek előterjesztése elé a Pp. semmiféle korlátozást nem szab. Lásd dr. Tóth György: A Hl. 85. §. III. bekezdésében megszabott viszonvétkesség jogi természete (J. A. 1935. 1. 1.). 117 878. sz. E. H. 118 J. H. Dtár I. k. 106. 119 3090/1934., 748/1935. 120 4704/1930. 121 3480/1930.