Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

251 II. A §. 3. bekezdése lehetővé teszi, hogy alperes viszonvétkességi kérelemmel éljen: a házasság felbontása esetére felperes vétkessé nyilvánítását kérje. A 85. §. 3. bekezdés szóhangzata csak az alperesnek biztosítja ezt a jogot, a 879. sz. E. H. azonban kiterjeszti e rendelkezést, mert kimondja, hogy a bontókeresettől elálló felperes is terjeszthet elő viszonvétkességi kérelmet arra az esetre, ha a bíróság a házasságot alperes viszonkeresete folytán felbontaná.108 A 880. sz. E. H. ugyanezt az elvet alkalmazza alperes javára, aki a viszonkeresettől való elállással egyidejűleg, vagy később viszonvétkességi kérelmet terjeszthet elő felperes keresete folytán való bontás esetére. Viszonvétkességi kérelem a viszonkeresettel együttesen is előterjeszthető arra az esetre, ha a viszonkeresetet a bíróság elutasítaná.109 x\ viszonkereset a Kúria álláspontja szerint viszonvétkességi kérelmet nem foglal magában, a két kérelem együttes előterjesztését ez teszi szükségessé.110 III. Viszonvétkességi kérelem érvényes, fennálló bontóokon kívül olyan bontóokra is alapítható, mely időmúlás,111 vagy megbocsátás112 miatt önálló kereset alapja nem lehetne, de amely önálló bontóokként lett volna érvényesíthető abban az időben, amikor a viszonvétkesség kimondását kérő terhére az a bontóok keletkezett, amelynek alapján a házasságot a bíróság utóbb felbontotta.113 108 E lehetőség nélkül ugyanis az engesztelődésre hajló felperes a viszonkeresetet fenntartó alperessel szemben hátrányosabb helyzetbe kerülhetne s bár elállása — lemondást jelentvén — megfosztja őt attól a jogtól, hogy a felhozott bontóokokat bármikor is újaob bontókereset alapjául felhasználhassa, nem fosztható meg attól a jogától, hogy ezekkel az okokkal alperessel szemben védekezhessék és az egyoldalú vétkesség káros következményeitől magát megóvja. — Az osztó igazság megvalósulásának lehetetlensége ütközik ki a régi gyakorlatból, lásd Tóth György: A viszonvétkesség kérdése anyagi jogi megvilágításban (M. J. Sz. 1928. 3. sz. 61. lap.). 108 A kérdésnek gyakorlati jelentősége akkor van, ha érvényes bontóokok mellett olyan bontóokokat is hoz fel az alperes, amelyek időmúlás, vagy megbocsátás miatt kereseti alapként már nem érvényesíthetők, de viszonvétkességi kérelem alapjai lehetnek. 110 E vonatkozásban nem érvényesül az a jogelv, hogy a nagyobb terjedelmű kérelemben benne foglaltnak tekintendő a kisebb kérelem. Lásd dr. Nagy Domokos: Eljárás házassági ügvekben, 75. old. és Kúria 2190/1933. 111 83. §. 112 82. §. 113 408. sz. E. II. 503/1926., 269/1927., 543/1927. — E rendelkezést az teszi indokolttá, hogy előfordulhatnak olyan esetek, amikor a házastárs akár azért, mert a házasság fenntartásához ragaszkodik, akár azért, mert a felbontás ellen lelkiismereti, vallási aggályai vannak, az ellene bontóokot megvalósító házastársi kötelességsértés alapján nem akar bontópert indítani, mégis mentesíteni akarja azonban magát azoktól a következmények