Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

250 felperesnek vétkes cselekedete per útján önálló bontóokként le­gyen érvényesíthető akkor, amikor az alperessel szemben az a bontóok keletkezett, amely a felperes keresete folytán a házasság felbontásának alapjául szolgál (2059/1918.). 878. sz. E. H.: A házasság felbontására irányuló kereset és viszonkereset, nemkülönben a vétkesség és viszonvétkesség megállapítása iránt előterjesztett kérelem mindig együttesen döntendő el (2928/1924.). 879. sz. E. H.: A Ht. 85. §. 3. bekezdésében foglalt rendelkezés, hogy vét­kességi kérelemmel csak az alperes élhet, nem áll útjában an­nak, hogy ilyen kérelmet a felperes is előterjeszthessen, ha a há­zasság felbontását az alperes viszonkeresettel kérte, a felperes pedig a házasság felbontására irányuló keresetétől elállott (4838/1926.). 880. sz. E. H.: Az alperes a Ht. 85. §. 3. bekezdése alapján akkor is kérheti a felperesnek vétkessé nyilvánítását, ha a házasság felbontására irányuló viszonkeresetétől elállott (2537/1926.). 881. sz. E. H.: A viszonvétkesség megállapítására irányuló kérelmet a fel­lebbezési eljárásban is elő lehet terjeszteni (6177/1927.). I. A vétkessé nyilvánítás következményei. — II. Viszonvétkessé nyilvá­nítás kérésének előfeltételei, módja. — III. Viszonvétkességi kérelem alapjául felhozható tények. — IV. A kérés előterjeszthetésének idő­pontja. — V. A vétkesség együttes elbírálása. — VI. Házasságkötéstől való eltiltás. I. A §. 1., 2. és 3. bekezdésének az a rendelkezése, hogy bontás esetén az egyik, esetleg mindkét házastárs vétkesnek nyil­vánítandó, azzal kapcsolatos, hogy a törvény a vétkességhez kö­vetkezményeket füz és pedig: a vétkesnek nyilvánított házastár­sat vagyonjogi hátrányok sújtják;105 a vétkes házastársat a tör­vény a gyermekek feletti jogaiban korlátozza106 és a vétkes nőt férje nevétől megfosztja.107 105 Ht. 89. és 90. §-ok. 106 95. §. 107 94. §. Annak a rendelkezésnek, hogy a házasfelet, esetleg mindkettőt vétkesnek kell nyilvánítani, ezen túlmenő jelentőséget tulajdonítani csak túl­zással lehet, mert a vétkességi rendszer uralmát lulajdonképen nem ez a §. fejezi ki, hanem a törvény V. fejezete a maga egészében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom