Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

6 3. A Ht. 25. §. tiltó akadályként állítja az egyházi felsőbbség engedélyének hiányát azok házasságkötése elé, akik egyházuk szabályai szerint egyházi rend, vagy fogadalom miatt házasságot nem köthetnek. Az ilyen pap, szerzetes vagy szerzetesnő eljegyzése érvénytelen, mert nemcsak a jóerkölcsbe ütközik, hanem megbotránkoztató is. IV. Az eljegyzés — a házasságkötési akaratkijelentéssel ellentétben — feltételhez és időhatározáshoz köthető. Pl. érvényes a házasságkötésnek oklevél megszerzése utáni időre, örökség elnyerése esetére való ígérése. A felek önrendelkezési joga azonban nem terjed odáig, hogy törvénybe, vagy jóerkölcsbe ütköző feltétellel, vagy időhatározással (pl. bűncselekmény elkövetése) létesíthessenek eljegyzést. Az ilyen eljegyzés semmis.10 V. A Ht. rendszerében az eljegyzés érvényességéhez sem a törvény, sem a törvényes szokás különös alakiságot nem kíván.10* Jegyesség létesítéséhez csak annyi kell, hogy a felek egymásnak kölcsönösen házasságot ígérjenek.11 Házassági ígéret szóval, írásban, tanuk előtt, tanuk nélkül, ünnepélyesen, egyszerűen,12 személyesen, megbízott, küldönc útján való üzenetközvetítéssel, sőt úgy is érvényesen tehető, hogy a jegyes utólag hagyja jóvá az ő nevében más által tett és elfogadott eljegyzési nyilatkozatot.13 t VI. E szabályokra való tekintettel a bírói gyakorlat a jegyesség bizonyításának tág lehetőséget nyújt s a közvetett bizonyítás eszközeinek lényeges szerepet juttat. A jegyességet nemcsak akkor állapítja meg, amikor magát a kölcsönös házassági ígéretet közvetlenül bizonyítja a fél, hanem akkor is, amikor erre alapos következtetést nyújtó tények bizonyításával, közvetett bizonyítással lehet a házassági ígéret megtörténtét megállapítani. 10 L. Raffay: I. 278., Almási: 16. io* Hogy az eljegyzés érvényességéhez semmiféle ünnepélyesség, vagy alakiság nem szükséges, azt a Kúria 669/1927. sz. ítélete világítja meg. Ebben az ügyben az alsóbíróságok az eljegyzés megtörténtét azért látták eleve kizártnak, mert alperes felperes levelével igazolta, hogy felperes az eljegyzés megtartását sürgette. A Kúria álláspontja: „Az a körülmény, hogy a levelében az eljegyzés megtartását sürgeti felperes, nyilván az ünnepélyes eljegyzésre vonatkozik, ami nem zárja ki, hogy a valóságos eljegyzés (jegyesi viszonyt létesítő kölcsönös házassági ígéret) korábban érvényesen megtörtént." 11 669/1927. Az egyoldalú házassági ígéret (845/1914.) és a kölcsönös szerelmi vallomás nem létesít jegyesi viszonyt. 12 7459/1930. 13 Raffay: I. 278., Jancsó: 9., Almási: 15. Az eljegyzés ugyan a jegyes személyes ténye, de nem olyan legszemélyesebb ténye, mint a házasságkötés, mely a Ht. 39. §. értelmében csak a házasulok közvetlen szóbeli akaratkijelentésével létesíthető.