Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

5 nem cselekedhetik. A csak személyesen eszközölhető akaratnyilvánítást: házassági ígérettételt — éppúgy, mint a házasságkötési nyilatkozatot — a cselekvőképtelen helyett a törvényes képviselő nem teheti meg. A korlátoltan cselekvőképes érvényesen eljegyezheti magát, mert az eljegyzésből amúgy sem származik kereseti jog a házasság megkötésére.2 A fejletlen kor nem akadálya az eljegyzésnek. Az eljegyzési képesség fogalma nem azonos a házasságkötési képesség fogalmával. III. 1. Az olyan felek közötti eljegyzés, akiknek házasságkötése elé a törvény valamely elháríthatatlan akadályt állít, aminek következtében a jegyesek a kölcsönös házassági ígéretet a törvény feltétlen és el nem hárítható tilalma következtében nem teljesíthetik — érvénytelen. Az ilyen eljegyzésből sem jogok, sem kötelességek nem származnak.3 A bírói gyakorlat a fennálló érvényes házasságot4 tekinti elsősorban ilyen akadálynak, mert a törvényes házasságban élőnek tett házassági ígéret céltalan és a jóerkölcsbe is ütközik.5 Hasonló elbírálás alá esik a megtámadható házasság is mindaddig, amíg érvényesnek kell tekinteni.6 2. Érvényes és fennálló jegyesség tudatában tett és viszonzott házassági ígéret is érvénytelen, mert a jóerkölcsbe ütközik.7 Minthogy azonban az eljegyzésből nem fakad a házasság megkötésére jogi kötelezettség8 s így az eljegyzés nem házassági akadály, a jegyesség jogi következményei a jóhiszemű, a korábbi eljegyzésről nem tudó fél részéről érvényesíthetők.9 2 A korlátoltan cselekvőképes eljegyzésének jogos ok nélküli felbontásából a Ht. 3. §. 1. bek.-ben körülírt kártérítési igény csak akkor érvényesíthető, ha a törvényes képviselő az eljegyzésbe beleegyezett (3. §. utolsó bekezdés). Egyéb vonatkozásokban a joghatályok érvényesen beállnak, így az 1886:VII. t.-c. 21—23. §-aiban meghatározott okirati kényszer, a harmadik személyek érdekeit a jegyesek egymás közötti vagyonjogi szerződéseivel szemben védelmező ingyenességi vélelem, stb. 3 4539/1928. 4 A házasságkötésnek anvagi semmiségi bontó akadálya (Ht. 12. §.). 3 845/1914., 3867/1928., 4539/1928. 6 L. Ht. 67. §. 1. bek. Fennálló semmis házasság ellenére azonban már köthető érvényes eljegyzés, mert ez a házasságkötésnek is csak tiltó s nem bontó (érvénytelenítő) akadálya (Ht. 21. §.). 7 2266/1934. 8 „Libera debent esse matrimonia." 9 A Kúria és Almási (16) álláspontja is ez. Jancsó (13) és Raffay (I. 277) ellentétes álláspontja szerint ugyanazon idő alatt többekkel is érvényesen köthető eljegyzés.